A Boldogi tó a helyi termelő szövetkezet sóder próba kotrása során jött létre az 1960-as években. Csupán egy hektáros víz területét egy sziget és egy félsziget osztja három részre. Az elöregedett meder több helyen iszapos. A tó körbe horgászható, több esőbeálló is kialakításra került a partjain. Fő fogható hala a ponty, csuka állománya megritkult, a süllő populáció fejlesztés alatt, pergetve nagyobb fekete sügerek is foghatók. A csapadékszegény időjárás és a közvetlen szomszédságban zajló sóderbányászat miatt a vízszint jelentősen lecsökkent az utóbbi években. A taglétszám 100 fő. Napijegyet, sport napijegyet, illetve vendégjegyet csak egyesületi tag válthat vendége számára, előzetes egyeztetést követően.
Horgászmódszer: Klasszikus fenekezés
-
Aldebrői tavak
Egyesületünk a sóderbányászat befejezését követően 1972-ben alakult. Taglétszámunk 45-55 fő között mozog. A vízterület három különálló horgásztóból áll, a területen található a horgásztanya épülete, amely 10-12 vendég elszállásolására alkalmas. A halőrzés hatékonyságát két megbízott társadalmi halőr segíti.
-
Újudvari tó (Lajta-Hanság)
Mosonudvar külterületén található csak éves engedéllyel , napi jegyet nem adunk ki. Jellemzően pontyot, keszegféléket, de süllő, balin harcsa, amúr és csuka is fogható. Itt sem engedélyezett az etetőhajó és halradar sem.
-
Új Börcsi tó
A tó az M1-es autópálya építésekor került kialakításra. A vízjogi engedély szerinti területe 1 hektár. Vízkészletét a csapadékvíz, a környező források és a Pálmajori-csatorna biztosítja.
A tóban fellelhető telepített halfajták: ponty, amur, csuka, keszeg, compó és kárász.
-
Újfalui csatorna
Az Újfalui-csatorna a Mosoni-Dunát köti össze a Révfalusi-csatornával. A Győrújfalu térségében elhelyezkedő csatornában találkozhatunk többek között keszegfélékkel, kárászokkal, pontyokkal
-
Örömkőlaposi csatorna
Az Örömkőlaposi csatorna Győrzámoly, és Győrladamér térségében található. A Zámolyi és a Bácsai csatornát köti össze. Jellemzőbb halai a ponty, kárász, balin,csuka, keszegfélék.
-
Öttevény kicsi tó
Öttevény községtől keletre, annak határában elterülő közepes kiterjedésű kavicsbánya. A kavicsot kanalas kotróval termelték ki, de a kitermelést évtizedekkel ezelőtt beszüntették.
A víz zárt víznek tekinthető, mivel semmilyen más vízzel nem érintkezik. A meder talaja kavicsos, iszapos, a talajvíz szintjének változása 50 cm-es vízszint ingadozást okoz. Mivel a kavicsbánya nem mély, a part sem meredek. A partot a növényzet már benőtte, fák, bokrok és nád található. A vízpart közelében nád, sás és mérsékelten hínár található.
Halállománya ponty, csuka, ezüstkárász, keszeg (főleg bodorka), amúr.
-
Öttevény nagy tó 075/24 hrsz
Öttevény határában, az Öttevényt Kunszigettel összekötő út mellett található nagy kiterjedésű kavicsbánya. A kavicsot kanalas kotróval emelték ki, de a kitermelést már évtizedekkel ezelőtt beszüntették. A víz zárt víznek tekinthető, mivel semmilyen más vízzel nem érintkezik, a tó közepén egy sziget található. Mélysége helyenként eléri a 6 métert, de az átlag mélység 2,5-3 méter. A meder talaja kavics, a talajvíz szintjének változása 50-70 cm-es vízszint ingadozást okoz. A part szintén kavicsos, helyenként meredek, másutt a kavicsbányákra jellemzően becsúszott, lejtős jellegű. A partot a növényzet már benőtte, fás, bokros, helyenként nád található.
Halállománya ponty, amur, busa, csuka, süllő, ezüstkárász, keszegfélék. A tóban fogott legnagyobb hal egy 44 kg-os harcsa és egy 47,7 kg-os busa volt, de minden évben több 10 kg feletti ponty és amur is horogra kerül és fogtak benne 10 kg feletti csukát is.