Az NK-III a Nagykunsági öntözőrendszer legnagyobb öntözőfürtje. Az öntözőfürt a Nagykunsági-főcsatornától keletre terül el. A terület magasabb részein a csernozjom talajok, a mélyebb fekvésű részeken a réti, és az öntéstalajok a jellemzők.
Tipikusan csatorna horgász víz. A nyári időszakban vízi növénnyel erősen benőtt.
Kunhegyes előtt a hídon át a híd jobb és bal oldala.
A holtág a Hármas-Körös szabályozása során alakult ki, a bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunszentmárton városhoz tartozik.A holtág körül üdülőövezet épült ki mindkét partján, azonban a holtág végein, jellemzően a Kunszentmárton felé eső végén, számtalan horgászhely került kialakításra. A helyiek gyakran nevezik még „Csengeti holtágnak” vagy” Nagyéri holtágnak”. A vízterület 2,2 km hosszú és átlagos szélessége nagyjából 50- 55 méter között van, ebből eredően a vízfelület megközelítőleg 11 hektár. Az átlagos vízmélység 2,0 -2,2 méter között van az évszaktól függően (aszályos nyári időszakban alacsonyabb a vízállás). A vízfelület tiszta, minimális növényzettel a partok mentén, mely jellemzően nádból és gyékényből áll. A mederfenék egyenletes, az iszapréteg vastagsága nagyjából 10-15 cm. Ami a halállományt illeti, a Körös Horgászegyesület folyamatosan felügyeli a halállomány nagyságát, összetételét, állapotát és ennek megfelelően történnek a haltelepítések. A holtágban a békés halak közül nagy számban megtalálhatóak a kárászok, pontyok, küszök, valamint a keszegfélék. A keszegfélék közül a vörösszárnyú keszeg, a bodorka és a dévérkeszeg a legjellemzőbb. Ragadozóhalak tekintetében a holtág jelentős süllő és harcsa állománnyal büszkélkedhet. A vízben megtalálhatóak még az amurok, busák, illetve sajnálatos módon a törpeharcsák is, melyek visszahelyezése a szabályok értelmében tilos. Fontos azonban megemlíteni, hogy a kíméletes bánásmód minden élőlényt megillet! A holtág teljes területén, illetve partján TILOS a szemetelés. Az általános érvényű szabályok mellett kiemelt az etetőbóják, valamint a csónakkikötő karók eltávolítása a horgászat befejeztével. A horgászokra vonatkozó részletes és teljes szabályzat a napijegyen vagy a területi engedélyen olvasható, melyek az egyesületnél és a megjelölt helyeken válthatóak a Csengedi holtágra.
5,5 hektáros bányató, Mezőtúr város szívében. Minden időszakban megközelíthető, a partjánál egy játszótér is található.
A város szívében található, kerékpár út veszi körül. Minden oldala megközelíthető személyautóval, a parkolás viszont nem lehetséges a parton.
Csodálatos környezetben találja magát az, aki ellátogat erre a vadregényes vízterületre. Hossza kb. 3,5 kilométer, átlagos szélessége kb 25 méter, vízmélysége a meder közepén átlagosan 5-6 méter. Rendszeres ponty telepítéseinknek köszönhetően sikeres horgászatra lehet számítani, ám a pontyon kívül számos halfajjal találkozhat az, aki kilátogat erre a vízterületre.
Közútról legkönnyebben a Szolnok Besenyszög közötti út 6-os kilométerkövéhez közeli kanyarnál lehet megközelíteni.
A csatorna kis esésű, lassú vízmozgású. A Millér – csatorna kettős működésű, belvíz-elvezetési, valamint öntözési igényeket elégít ki. A Millér – csatorna állandó vízfolyású.
A vízterület megközelítése gátközlekedési engedéllyel lehetséges. A Szolnok felőli terület esős idő esetén is megközelíthető.
Szolnok, Besenyszögi út felől az árvízvédelmi töltéstől a halastavak mögött húzódik, Besenyszög érintésével a „Gulyás” tiltóig. Szolnok alatt folyik a Tiszába.
Gyakorlatilag mindenki megtalálhatja a folyó mellett a csatornákon is a kedvelt szabadidő eltöltési formájának lehetőségét, legyen az a természetjárás, a horgászat, vagy éppen a folyóparti csendes üldögélés, elmélkedés, a természet apró szépségeinek és csodáinak részletes spontán megfigyelése.
A Tisza gáton haladva a Vízügyi múzeumot elhagyva induljunk el Nagykörű irányába, körülbelül 5 km megtétele után az ártéren megpillantjuk a vízterületet, nyáron horgászni nem nagyon lehet, mert a hínár rendkívül elszaporodott. Tulajdonképpen a folyó táplálja friss vízzel a holtágat, így gyakran amikor nem jön egy adott évben jelentős áradás, bizony elég kevés víz van benne. A vízpart megközelítése nem könnyű, viszont kárpótolhat bennünket a halfogás öröme. Halfaunája: Minden olyan halfaj megtalálható benne amely a Tiszában is él, és elviseli a nyáron felmelegedő állóvizet. Keszegfélék, kárász, compó, törpeharcsa szinte tömegével él benne, előfordul egy-egy ponty, amur is. Ragadozó közül elsősorban csukára számíthatunk
Gyakorlatilag mindenki megtalálhatja a folyó mellett a csatornákon is a kedvelt szabadidő eltöltési formájának lehetőségét, legyen az a természetjárás, a horgászat, vagy éppen a folyóparti csendes üldögélés, elmélkedés, a természet apró szépségeinek és csodáinak részletes spontán megfigyelése.