Az Algyői- vagy Fehér-tói csatorna vízkészletét a Tisza és a XX. században létrehozott zsiliprendszer és szivattyútelep állandóan-mesterségesen-biztosítja, szabályozza. A csatorna fontos eleme a térség vízgazdálkodásának. Tápcsatornaként funkcionálva ellátja Magyarország egyik legnagyobb szikes tavát a szegedi Fehér-tavat. A partját idős fűzfák szegélyezik, medre egyenes lefutású, hol keskeny, hol kiszélesedő területrészekkel tagolt.
Horgászmódszer: Harcsázás behúzással
-
Akolszögi Holt-Tisza
Az Akolszögi-holtág Csongrád-Csanád megyében Szegvár település mellett – nyugatra – a Tisza hullámterében, a folyó bal partján (223-221 fkm között) található egykori hajtűkanyar (85.-ik átvágás). A vízterület víz utánpótlása kizárólag a Tisza árhullámaiból gravitációs úton biztosított a holtág nyugati partoldalánál lévő fokcsatornán keresztül. A terület természetvédelmi oltalom alatt nem áll, azonban a tiszai halállomány kiemelt szaporodó, előnevelő része. A vízterület aszályos időszakban képes a felére zsugorodni, emiatt a sekély mederben és a széles mélyen fekvő ártéren felnőtt sásos füzesek a csukák és pontyok kedvelt ívóhelye a következő tavaszi árvíz idején. Az árvíz levonultával az itt található, az átlagnál szélesebb hullámtérnek köszönhetően rengeteg tiszai hal marad a holtágban. Átlag mélysége 2.5 m, medre erősen iszapos, az előrehaladott eutrofizáció miatt a vízinövényzet társulások tömegesen előfordulhatnak.
-
Édenkert-tó I-II (Sarkad 3279,0638/5 hrsz.)
Az Édenkert-Tavak I-II. Sarkad Város Ékszeres doboza. Az Éden-tó I. korábban is létezett, egy mocsaras, hulladéktól sem mentes terület volt, melyet a 90-es évek második felében egy pályázat révén rehabilitáltak. Az Éden-tó II.-t pedig a 2000-es évek elején alakították ki, az Édenkert-Tavak mellett elhaladó Gyepes-csatorna kiszélesedő szakaszát egy töltéssel leválasztották, és az így létrejött tó közepén egy mesterséges sziget szintén helyet kapott.
A rehabilitáció után az Önkormányzati tulajdonban lévő vízterület horgászhatóvá vált.
Jelenlegi halgazdasági hasznosítója (2013. március 15-től) az Édenkert tavaknak, a Sarkadi Éden Horgászegyesület. -
Temetőszéli holtág, Vésztő
Vésztőn a Holt-Sebes Holtág szabályozásával létrejött víztározó. A víztározó több, mint 4 ha- on fekszik sík területen. Átlagos vízmélység 2,2 m. A Víztározó egy J- forma elhelyezkedésű. 30-m től 80 m szélességig terjed a vízfelület. A parton a horgászhelyek rendezett sík füvezett. Télen általában nádvágással az egész tó körbe levágva így a tavon a temető felőli oldalon végig horgászható. A halfauna nagy részben ponty és dévérkeszeg.
-
Tondach bányatavak
A Tondach bányatavak 18 ha-on elhelyezkedő, három egységből álló tórendszer, mely vizei rendszeresen halasítva vannak. A tórendszeren történő horgászat kizárólag az Egyesület tagjai részére engedélyezett a területi jegy megváltásával.
-
Sóczó-zugi holtág
Egyesületünk 1996 ban alakult . Jelenlegi taglétszámunk 127 fő. Egyesületünk Gyomaendrőd Város Önkormányzatával kötött haszonbérleti szerződés alapján 2035. december 31. napjáig gyakorolhatja a halgazdálkodási jogot. Vizünk a Sóczózugi holtág területe 10 ha. A holtágat magán tulajdonban lévő telkek és erdő övezi. Holtágon rend szeresen végzünk telepítést és szükség szerint pótoljuk a vizet a hármas körösből. Évente rendezünk horgász versenyt tagjaink részére. Vendég horgászok száma is jelentős mivel sok telektulajdonos fogad üdülő vendégeket, horgászokat.
-
Rákóczi tó (Gyula 1347 hrsz.)
Rákóczi tó Gyula belvárosában található 1,8 hektáros és 2 méter átlag víz mélységű. Könnyen megközelíthető körbejárható a vízpart. Sok Gyulai és ide látogató horgász közkedvelt horgászhelye.