Horgasznapijegy.hu

Horgászmódszer: Harcsázás behúzással

  • Beledi bagger I.tó

    Beled város külterületén a Kis-Rába folyó mellett található. A tó a Kis-Rábából kapja a friss vizet. Sok nagyméretű ponty, amúr, csuka, harcsa van a tóban. A 2021-ben a kifogott legnagyobb ponty 26 kg, harcsa 89 kg.

  • Abdai holtág

    Időszakosan vízzel borított terület. Két részből áll, amit egy fő út szel ketté.

  • Abdai Kavicsbánya I.

    AZ ABDAI I: KAVICSBÁNYATÓ HORGÁSZRENDJE
    1. Az Abdai I. tavon a bányaművelés alatt álló, táblákkal megjelölt területen tilos a horgászat!
    2. A vízterületen, az egyes haltelepítések után a telepítést követően teljes horgásztilalom van a telepítést követő szombatig, amiről a vezetőség a tagságot az Egyesület internetes honlapján, valamint facebook oldalán e-mail cím megadása esetén elektronikus levélben is értesíti.
    3. Az Abda I. tó vízterületén fürödni, csónakázni, és emberi mozgatásra alkalmas vízi járművet használni tilos!
    4. A vízterület környezetében a közlekedő horgászoknak hatósági mellény viselése kötelező.
    5. A lékhorgászat tilos!

  • Vértesacsai halastó

    A tó legjellemzőbb halfaja a ponty, de fogható még, amur, kárász, keszegfélék (dévér, vösrösszárnyú, bodorka, karika), compó, süllő, harcsa, balin, csapósügér és törpeharcsa is. A tóban számos 10 kg feletti ponty, testes amúrok, harcsák és süllők várják a horgászokat. A közel 30 éves tó reméljük még sokáig nyugtatja meg szépségével a környéken kirándulók szemeit, és kellemes élményeket nyújt az idelátogató horgászoknak is.

  • Velencei-tó

    A Velencei-tó hazánk második legnagyobb természetes tava. A 2300 hektáros, szikes jellegű tó területének több mint egyharmadát borítja nádas.

    A nádasok lagúnái vadregényes vízi barangolásokra nyújtanak lehetőséget a halat kereső horgászoknak és a kalandos vízivilágok szerelmesei számára egyaránt.

    A főváros közelsége , a tó kedvező mikroklimatikus adottságai (a napfény tavának is nevezik az átlagosnál magasabb napsütéses órák száma miatt) és a természeti környezet szépsége (a madárrezervátum természetvédelmi területe nemhiába szerepel 1979 óta a Ramsari területek jegyzékében) következtében a tó turisztikai szempontból is kedvelt pihenő- és üdülőhely.
    Az kevésbé ismert a tóról, hogy az ásványagtartalma átlagos vízállás esetén is megközelíti a termálvizek szintjét, és emiatt sokan jogosan tulajdonítanak vizének gyógyhatást is.

    A viszonylag sekély, átlagosan 1,5-2 méter mélységű tóban szinte valamennyi horgászati jelentőséggel bíró halfajnak ad otthont és élőhelyet. A leggyakoribb halfaj a ponty, szinte bárhol – úgy a nádasok szélein és öbleiben, mint a melegebb időben és késő ősszel a nyílt vizeken, és azok mélyebb részein is – számíthatunk fogására.

    A tó vízszintje igen hektikusan képes változni, de az általában megfelelő körülmények esetében a haltelepítések mértéke jelentős, a jelenleg érvényes halgazdálkodási terv szerinti kötelező mennyisége évente 45 tonna fogható méretű ponty, továbbá 1,2 tonna növendék korosztályú süllő, csuka és balin (a változó élőhelyi adottságoktól függ a ragadozófajok aránya, harcsa telepítésére nincs szükség, mivel komoly önfenntartó állománya él a tóban) kihelyezését végzi a MOHOSZ mint halgazdálkodási hasznosító.

    A tavon a legnagyobb élményt csónak használatával lehet szerezni. A tavon összesen nyolc, a közelmúltban megújult-megújuló csónakkikötő is rendelkezésre áll, melyek közül három, a sukorói Nullszelvényű kikötő, az agárdi Béke út kikötő és az agárd-dinnyési csónakkikötő a MOHOSZ üzemeltetésében van. Utóbbi kikötő szomszédságában található a hasznosító alapbázisa, a Velencei-tavi Kirendeltség és Horgászüdülő, ahol szálláslehetőség mellett csónak bérlésére is van lehetőség.

  • Sárvíz-Malomcsatorna Ősi és Szabadbattyán közötti szakasza Gaja patak/Alsó szakasz

    A Sárvíz egy magyarországi folyó a Mezőföld nyugati részén. A Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatorna és a Gaja-patak egyesülésével jön létre Fejér vármegyében, a Sárréten, Sárszentmihály közigazgatási területén és Tolna vármegyében, Sióagárdnál torkollik a Sióba. Legjelentősebb mellékvize a Cecénél belecsatlakozó, a Séd déli ágának folytatását jelentő Sárvíz-malomcsatorna, melyet a folyószabályozáskor alakítottak ki, és amely a Sárvíz forrásától kezdve párhuzamosan halad a folyóval.

    Hajdan kiemelkedő jelentőségű vízfolyásnak számított, hiszen a hajózható folyók közé tartozott, ám a 18. század közepétől kezdve, az ország nagy folyói közül elsőként szabályozták, árterületét lecsapolták, ezért hadászati és logisztikai jelentőségét elvesztette. Eredetileg a Dunáig folyt, hiszen a szabályozások előtt nem a Sárvíz torkollott a Sióba, hanem fordítva. A szabályozások során óriási termőterületek szabadultak föl a Mezőföldön, ám megszüntették a Dunántúl középső részének kapcsolatát a Dunával.
    A Sárvíz-Malom csatorna, a Gaja patak és a Nádor csatorna szomszédságában található meg. Első ránézésre a víz kristály tiszta arcát mutatja a horgászok felé, de szerencsére akadók és nádasok tarkítják a partját.

  • Sárszentmihályi Bányatavak 2.

    közel 5 hektáros tó,vadvízi bánya-tó .A régmultat idézve egyesületünk múltja így kezdődött, 11 különálló vízzel.A mostani vizeink közül a legnagyobb.

  • Sárszentmihályi Bányatavak III.

    Bánya vizeink közül ragadozó halas terület

  • Sárszentmihályi Bányatavak IV,

    Bány-vizeink ragadozó halas tava ,fehérhalak csukák harcsák eltető eleme a maga vadvízi feelingel.

  • Sárszentmihályi Bányatavak 1.

    Egyesületünk a jövőben nagy hangsúlyt fektet a sporthorgászatra,ezért ezen a tavon célunk lesz egy finomszerelékes vadvízi pálya létrehozása. tó méretei . 700 m hosszú csatorna jellegű, szélessége 30 m,átlag mélysége 1,80 m és aljzata változó,kemény. Halfauna : ponty,kárász,amúr,csuka