A Kimlei Sporthorgász Egyesület 1999-ben jött létre. Az egyesület már csak egy horgásztóval rendelkezik, amely eredetileg kavicsbánya volt. A tó területe kb. 1,5 ha, átlagos vízmélységük 2-3 m, de helyenként több mint 5 m is lehet. A tavak vízutánpótlását a csapadék és a Mosoni-Duna biztosítják, a víz minősége kitűnő. A jellemző halai a ponty, amur, csuka, süllő és a harcsa. A tóra váltható az éves jegyen kívül napi és hetijegy is.
Horgászmódszer: Harcsázás behúzással
-
Kis-Rába (GySEV vas.híd-Rábca)
A Kisalföldön, a Rábaközben található a Kis-Rába nevezetű természetes csatorna, amely hozzávetőlegesen 40 km hosszú. A Rába oldalága, amely összeköti vele a Rábcát, nagyjából a Répcével párhuzamosan. Vize a Rábcán és a Mosoni-Dunán keresztül újra visszajut a Rábába Győr mellett. Nick határában található a műgát, amely a Rába duzzasztásával lehetővé teszi a Kis-Rába vízzel történő ellátását az év minden időszakában. A nicki műgát 1934-ben épült. A vízmélység a zsilipen beeresztett vízmennyiségtől függően változtatható, átlag 1,5-2 méter. A mederfenék többségében kavicsos, sóderes.
-
Kis-Rába (Miklós mjr- GYSEV vas.- híd)
A Kisalföldön, a Rábaközben található a Kis-Rába nevezetű természetes csatorna, amely hozzávetőlegesen 40 km hosszú. A Rába oldalága, amely összeköti vele a Rábcát, nagyjából a Répcével párhuzamosan. Vize a Rábcán és a Mosoni-Dunán keresztül újra visszajut a Rábába Győr mellett. Nick határában található a műgát, amely a Rába duzzasztásával lehetővé teszi a Kis-Rába vízzel történő ellátását az év minden időszakában. A nicki műgát 1934-ben épült. A vízmélység a zsilipen beeresztett vízmennyiségtől függően változtatható, átlag 1,5-2 méter. A mederfenék többségében kavicsos, sóderes.
-
Kepés-Lesvári csatorna
A Képes-Lesvári csatorna Mórichida és Abda között helyezkedik el. Jellemzően keszegfélék lakják.
-
Keszeg ér
A Keszeg-ér Győr-Moson-Sopron megyében ered. A patak forrásától kezdve északkeleti irányban halad, majd Győrsövényháznál eléri a Rábcát. A Keszeg-ér vízgazdálkodási szempontból a Rábca és Fertő-tó Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi.
-
Kapuvár-Bősárkányi megyei csatorna
A kapuvár-Bősárkányi megyei csatorna Bősárkány és Osli között helyezkedik el. A Rábcával van közvetlen összeköttetésben. A vízben keszegfélék, csuka, kárász is található.
-
Iparcsatorna (Mosoni-Duna)
Egyesületünk 1926 évben alakult meg. Akkor kapta meg az Iparcsatorna vizterületét használatra. A víz három részre bontható a Belső-négyszögre, a 2km hosszú ágra és a Mosoni-Duna torkolat előtti Külső-négyszögre. A víz átlagmélysége a 2015-2016 évi kotrási munkálatok után 2,5 méter. Mivel az Iparcsatorna összeköttetésben van a Mosoni-Dunával, a halfauna is megegyezik az ott előforduló halféleségekkel. Rendelkezünk egy klubházzal melyben kapott helyet az iroda is. Az irodai fogadó nap minden kedden 17-19 óra között van. Napi területi engedélyt csak itt lehet váltani akár két hétre is előre. A víz koordinátái: 47.68601É 17.67539K . Helyi Horgászrend van érvényben, melyet minden váltott területi engedélyhez mellékelünk.
-
Hansági főcsatorna
A Hanság-főcsatorna a Fertő tó keleti partját köti össze a Rábcával, feladata a tó felesleges vizének levezetése. A Sarród részét képező Fertőújlaknál ered, és Rábcakapinál éri el a Rábcát, miközben számos kisebb vízfolyás, patak és csatorna vizeit gyűjti össze, például az Ikváét. A főcsatorna egy szakaszán horgászni lehet: a horgászvíz a zsiliptől (a Lászlómajort Fertőújlakkal összekötő úttól) a Fertő tó fokozottan védett területéig tartó kb. 1 km-es csatornaszakasz déli oldala. A csatorna 8-12 méter széles, 2-3 méter mély, a partján 2-3 méter széles nádas terül el. A horgászállások ebben a nádszegélyben alakultak ki, stég vagy egyéb mesterséges infrastruktúra nincs a területen.
-
Hédervár-Darnói csatorna
A Hédervár-Darnói csatorna Hédervár és Darnózseli térségében található. Halfaunája változatos, keszegfélék, ponty, kárász is megtalálható.