Horgászmódszer: Gumihalazás / twisterezés

  • Cigányfoki-főcsatorna

    Az öntözési szezonban ingadozó vízszint jellemzi, vízminősége erőteljesen változó, növényzettel erősen benőtt csatorna, főként az alsóbb szakasza horgászható, átlagosan 0,5-1 m mély.

  • Cigánykaér-csatorna

    Növényzettel sűrűn benőtt, ingadozó vízszintet tartó, átlagosan 1,0-1,5 m mély csatorna. Főként az alsó szakasza alkalmas horgászatra, halállománya a változó vízminőség miatt csekély.

  • Bónom-zugi holtág

    A négy kisebb holtágat magábafoglaló, egymás között csatornákkal összekapcsolt, összefüggő holtágrendszer – mely a 19. század végén alakult ki – a Hármas-Körös jobb parti ármentesített területén helyezkedik el. Közigazgatásilag a békés megyei Gyomaendrőd városhoz tartozik, annak „Endrődi üdülőterület” elnevezésű részén található. A négy holtág teljes hossza 6,2 km, átlagos szélességük 32 és 70 m közötti területük rendre 5, 15, 9 és 10 ha, összesítve 39 ha, átlagos vízmélységük 1,7 – 2,5 m víztérfogatuk 780 ezer m3. A tulajdonos és kezelő Gyomaendrőd város Önkormányzata, a halászati jogot a Kecskészugi Tájvédelmi és Horgász Egyesület, a Bónomzug Vizéért Egyesület, a Sóczózugi Környezetvédelmi és Horgász Egyesület gyakorolja, a hozzájuk tartozó holtágakon. A Kecskészugi Holt-Körös feliszapoltsága jelentős, a többi holtágé csekély, növényzettel való benőttségük közepes mértékű. Vízminőségük megfelelő. A Hármas-Körös vize legfelső holtágnak, vagyis a Templomzugi-Holt-Körösnek a felső végénél lévő szivornyán keresztül jut a holtágrendszerbe. A vízpótlás, megcsapolás útján holtágról-holtágra lefelé haladva történik.

  • Büngösdi-főcsatorna

    Az öntözési szezonban ingadozó vízszint jellemzi, átlagosan 1-1,3 m mély, horgászatra egész évben alkalmas, széles csatorna. Különösen a Köröstarcsa-Körösladány műút mellett kanyargó szakasza látogatott, számos horgászhely található itt. Gazdag halállomány jellemzi, pontyból, amurból, ezüstkárászból, compóból, vörösszárnyú keszegből és csukából termetesebb példányok is gyakran horogra kerülnek.

  • Békésszentandrási Siratói holtág a Kákafoki összekötő csatornával

    A 19. századi folyószabályozások során kialakult holtág Békésszentandrás település mellett, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Öcsöd és a Békés megyei Békésszentandrás községhez tartozik. Két összeérő patkóhoz hasonló alakú, rövid hullámtéri szakasszal kapcsolódik az élővízfolyáshoz. Medrének feliszapoltsága közepes, partjainak 60 százaléka beépített, a szabad partszakaszok fasorokkal és 2-3 méter széles nádfallal szegélyezettek. Vízminősége jó, vízpótlása és feltöltése a Siratói összekötő csatornán keresztül a Szarvas – Békésszentandrási holtágból (Kákafoki holtág) megoldott. A Békésszentandrásról a 44-es főúton kiérve a töltésre jobbra kanyarodva érjük el a holtágat keresztülszelő átjárót. Az átjáró az alatta elhelyezett átfolyó csövek által biztosított folyamatos vízáramlat miatt szinte mindig látogatott horgászhely, tovább haladva a szilárd burkolatú út a Hármas-Körös töltéséig húzódik. Partjai mindig látogatottak, hétvégi házakkal való beépítettsége és a duzzasztómű közelsége miatt kiemelt turisztikai jelentőséggel bír. A halfogás kiemelkedő, az ide érkező horgászok nagy része pontyra, amurra, kárászra, süllőre próbál szerencsét.

  • Békéscsabai téglagyári horgásztó

    A Városi Horgász Egyesület által üzemeltetett Téglagyári V. és VI. számú bányató Békéscsaba Jamina városrészében található bányatavak szerves része. Az egyesület kezelésében lévő két tóból álló tórendszerből az V. számú 5,3 hektár, még a VI. számú tó 3,4 hektár területű. Évente történik haltelepítés. Az egyesület csak éves területi jegyet ad ki, kizárólag a tagjai részére.
    Okmány kiadás a KHESZ 5600 Békéscsaba, Bajza utca 11. alatti székházának 1. emeleti nagytermében történik februártól áprilisig.

  • Bárkás csatorna

    A csatorna a Fekete-Körös Sitkai szivattyútelepétől az Anti úti tiltóig, mintegy 3400 méter hosszan kígyózik, hogy utána a Kopolya – csatornával egyesülve folytassa újtát a Gyepes – csatornába. Szélessége 8-10 méter, átlagmélysége 1,5 méter körüli. A part két oldala 30-50%-ban gyékénnyel, náddal benőtt, a horgászható oldalon azonban jobban kontrollált a növényzet. Vizének minőségéről a Fekete-Körös gondoskodik, április és október között folyamatosan friss vízzel ellátva a medret. Eredeti funkcióját tekintve öntözőcsatorna, melyen keresztül a Sarkadot övező mezőgazdasági területek nyári vízellátását biztosították, belvizes időszakban pedig a város Teleki részéről a belvizet gyűjtötte és vezetik el rajta keresztül a Fekete – Körösbe.

  • Borosgyáni IV. tó

    A Borosgyáni IV. tó Békés határában helyezkedik el közel 4 ha-os területen. A horgászvíz megközelítése javarészt aszfaltos úton történik. A tó rendszeresen halastíva van. Horgászati lehetősége kizárólag a tulajdonosoknak van.

  • Boda-tó, Nagykamarás 047/72

    Nagykamaráson található,természetes tó.