A Holt-Sebes-Körös főcsatorna a Sebes-Körös folyó bal parti mentett oldali holtága. Kanyargós medre Biharugrán indul, majd több települést is érintve Vésztő és Szeghalom közötti közút mentén, Fok-köznél szivattyútelepen keresztül csatlakozik vissza a Sebes-Körösbe. Öntözési szezonon kívül alacsonyabb vízszintet tart, átlagosan 1,3 m mély. Horgászatra leginkább a tavaszi, őszi időszakban alkalmas. Nyári időszakban egyes szakaszai vízfelszíni növényzettel dúsan borítottak. Ezüstkárászból, compóból, vörösszárnyú keszegből és csukából termetesebb példányok is gyakran horogra kerülnek, de egyes szakaszain pontyra és amurra is számítani lehet.
Horgászmódszer: Gumihalazás / twisterezés
-
Halásztelki holtág, Szarvas 0180, 0186 hrsz.
A Nagyfoki-holtág egy két részből álló, pihenő- és horgásztóként funkcionáló vízrendszer a békés megyei Szarvas település mellett. A vízrendszer rekreációs funkciója 30 éves múltra tekint vissza, mivel korábban a szarvasi Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezet halastavaként üzemelt. A szövetkezet megszűnését követően a tavak mentén álló földterületeket felparcellázták, majd a tulajdonosok egyre több pihenőházat építettek a területen. A holtág szerves összeköttetésben áll a Hármas-Körössel.
A tavak üzemeltetését a telektulajdonosok által létrehozott Halásztelki Üdülő Horgászegyesület végzi, amely rendelkezik a vízterület vízhasználati jogával is. Az egyesület végzi a tavak vízfrissítését, a szervezi a szemétszállítást és a zöld hulladék összegyűjtését, megrendeli és felügyeli a szúnyoígirtást és biztosítja a holtág környéki infrastruktúra fenntartását, karbantartását.
-
Gyulai Paradicsomi tó
Szép környezeti adottságokkal rendekező horgászvíz. A tavon foglalt hely nincs.
-
Gyulai téglagyári anyaggödör
A bányató önálló helyrajzi számon( Gyula 0272/187) helyezkedik el ,területe 2,52 ha.
-
Gyopárosi tavak (Északi-, Déli- és Középső-tó)
A Gyopárosi tórendszer Orosháza város szélén, Gyopárosfürdő szomszédságában fekszik. Az Északi, Középső és Déli tóból álló tócsoport állandó vízszinttel, jellemzően pontyból, kárászból, keszegfélékből és csukából álló halállománnyal rendelkezik. Egész évben horgászható, körben aszfaltozott útburkaloton és díszkövel felszórt sétányon járhatjuk körbe.
-
Gyulai homokbányató (Munkácsy tó)
Több mint húsz évvel ezelőtt, 1986-ban alakult meg a Munkácsy Horgász Egyesület (MHE) azzal a céllal, hogy igényes szórakozási lehetőséget biztosítson a környék horgászainak egy szervezett és összehangoltan működő horgász szervezet keretein belül.
Az egyesület célja: a horgászat törvényes feltételeit vállaló tagjai horgászérdekeinek képviselete, az egyesületi tagságból származó jogok érvényesítése és kedvező horgászlehetőségek biztosítása, folyamatos bővítése valamint a horgászsport fejlesztése, népszerűsítése.
Szervezetünk megalakulásától kezdve az MHE {alapszabályában} rögzítettek szerint dolgozik és az 1946 óta létező {MOHOSZ} (Magyar Országos Horgász Szövetség) és a {KHESZ} (Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége) hivatalosan bejegyzett tagegyesületeként tevékenykedik.
Kérjük tagjainkat és minden kedves látogatónkat {fegyelmi szabályzatunk}, {rendszabályaink}, valamint az általános {Horgászati-halászati törvény} és a horgászetika szabályainak követésére és tiszteletben tartására.
Horgászvizünk
A MUNKÁCSY TÓRÓL…
A szervezet hivatalos horgászvize – a {Munkácsy-tó} – a Gyula I. bányatelek elnevezésű homokbányászati céllal, a Munkácsy MgTsz. által létrehozott {bányató} (14 ha) (+ 4 ha környező partszakasz), mely Gyula városától hét kilométerre fekszik dél felé, közvetlenül az Elek város felé vezető műút mellett. A horgászvíz jelentős vonzáskörrel rendelkezik, tagjaink egész Békés megye területéről megtalálják itt szórakozási lehetőségeiket.A tóban a kezdetek óta aktív halgazdálkodás folyik, rendszeres telepítésekkel, így a természetes szaporulattal együtt a tó {halállománya} igen jelentős, melyek közül is – nagy számukat tekintve – a pontyfélék uralják a vizet. A rengeteg pontyféle mellett jellemzően nagy sokféleséggel más halfajok is jelen vannak a tóban, így lehetősége nyílhat minden itt horgászónak a legváltozatosabb horgásztechnikák kipróbálására, finomítására: a nagyszámú békés hal mellett igen sok ragadozó is jelen van (harcsa, csuka, sügér, süllő), valamint néhány ritkább faj is megtalálható itt. A Munkácsy-tavi halak horgászati tilalmi időszakai (a rövid ideiglenes tilalmi szakaszokon kívül, pl. telepítések után) és méretkorlátozásai az országos minta szerint alakulnak.
Az alapításkor csupán 37 fős tömörülés mára a kétszáz főt is meghaladó tagszámú horgász egyesületté fejlődött. Az egyesület fontos feladatának tekinti az utánpótlás, az újabb és újabb horgászgenerációk felnevelését, szakmai támogatását, versenylehetőségeinek biztosítását, mivel alapvetően fontosnak tartjuk a horgászmozgalom hagyományainak megőrzését és továbbvitelét. Az egyesület folyamatosan szervez {horgászversenyeket} a tavon.
Amennyiben felkeltettük érdeklődését, látogasson el hozzánk, győződjön meg személyesen a honlapon leírtakról, a horgászati-, pihenési lehetőségekről, legyen visszatérő vendégünk!
-
Gyigeri-zugi holtág
A Gyigeri-zugi holtág a Hármas-Körös jobb parti mentetlen oldali (hullámtéri) holtága Öcsöd település térségében.
Vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott állapotú, szélessége 70 méter, átlagos vízmélysége 1,2-2 méter. A horgászat csak a parti szakaszon táblákkal kijelölt 45 horgászálláson lehetséges, az illetékes természetvédelmi hatóság külön engedélyével. -
Gyomaendrődi Sirató holtág
A holtág 1872 – 1890 között jött létre a Hármas-Körös jobb parti ármentesített területén a 15. számú Siratói-zugi átmetszéssel. Az átvágás 1050 folyóméter hosszú volt. Közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületéhez tartozik. A hagyomány szerint az akkor még élő Körös-meder növényekben dús rejtekeiben megbújva siratta a török elleni harcokban elpusztult faluját, Gyomát az idemenekült lakosság. Medrének feliszapoltsága közepes, növényzettel való benőttsége csekély mértékű. Vízpótlása a szivornyával a Hármas-Körösből történik. Partjainak 85 százaléka beépített, szabad részek leginkább a holtág két végén és a Gyomaendrőd felő eső ágának külső ívén találhatók. Vizét a jellemző halfajok mellett jó néhány kapitális ponty, amur és harcsa lakja.
-
Gerlai holtág
A helyiek körében Ó-Körösként is ismert egykori Fehér-Körös meder egész évben horgászható. Medre a Békéscsaba és Gyula városok között húzódó egykori Vesze település, ma veszelyi kertek mentén ágazik ki az Élővíz csatornából, majd Békéscsaba és Békés települések között csatlakozik ismét vissza. Öntözési idényen kívül vízszintje csökkentésre kerül. Nyáron közepesen felnőtt vízinövényzet, tavasszal és ősszel jó vízminőség jellemzi. Partjainak beépítettsége, zárt kerti, illetve szándóföldi környezetei miatt viszonylag kevés horgászhely található rajta, többnyire az Élővíz-csatornai alsó- és felső torkolati pontjainál, továbbá a gerlai kiskertek mentén. Halállománya csuka, bodorka, vörösszárnyú keszeg, ezüstkárász fajokból gazdag, de nem ritka a ponty, az amur, a compó, a dévér- és a karikakeszeg sem.