Horgasznapijegy.hu

Horgászmódszer: Gumihalazás / twisterezés

  • Mosonújhelyi II. kavicsbánya tó

    Mosonújhelytől észak-nyugatra az 1-es főút mellett helyezkedik el ez a nagy kiterjedésű kavicsbánya, amelyből a kavicsot először kanalas, később úszó kotróval termelték ki.

    A tó egybefüggő, nagy kiterjedésű téglalap alakú, növényzettől mentes vízfelület, ennek következtében egy pontról az egész víz jól belátható. A víz zárt víznek tekinthető, mivel semmilyen más vízzel nem érintkezik, halállománya ponty, amur, ezüst kárász. Mélysége néhol eléri a 6 métert, de az átlagmélység 4 m. A meder talaja kavics, így a talajvíz szintjének változása 50-70 cm-es vízszint ingadozást okozhat. A part szintén kavicsos, a kavicsbányákra jellemző becsúszott, lejtős jellegű. Az országút felöli oldalon a partot a növényzet már benőtte, fás, bokros, helyenként nád található.

    A vízpartot gépkocsival meg lehet közelíteni.

  • Mórichidai-Kaszalapi kavicsbányató

    Szeretem bemutatni nagyon kis létszámmal de nagyon rég óta működő és családias egyesületünket ahol egy kis horgásztó mundanyiunk szívünk csücske. rendszeresen takarított a tagok gondosan figyelnek a halak állapotára illetve a viz színvonalára/tisztaságára.

  • Móvári vártó és Óvári Malomág

    Országhatár után a Lajta Folyóból zsilipezéssel kiágazó. Mosonmagyaróvárnál szintén zsilipeléssel visszavezetett csatorna. Lassú folyása lehetővé teszi az úszós horgászatot.

  • Mosonújhelyi I. kavicsbánya tó

    Mosonújhelytől észak-nyugatra, az 1-es főút mellett helyezkedik el a közepes kiterjedésű kavicsbánya, amelyből a kavicsot kanalas kotróval termelték ki.

    A tó egybefüggő, közepes nagyságú, négyzet alakú víz, nyugati sarka kissé lekerekített. Egy pontról az egész víz jól belátható. A vízfelület növényzettől mentes, partszélben kevés nád, hínár található. A víz zárt víznek tekinthető, mivel semmilyen más vízzel nem érintkezik. Mélysége néhol eléri a 4 métert, de az átlag mélység 3 m körüli, amelyben a talajvíz szintjének változása 50-70 cm-es vízszint ingadozást okoz. A meder talaja kavics, vékony rétegű iszappal. A part szintén kavicsos, a kavicsbányákra jellemző becsúszott, lejtős jellegű. Az országút felöli oldal visszatöltött föld, nagyon meredek lejtéssel kialakítva. A partot a növényzet már benőtte, fás, bokros, helyenként nád található.

  • Mosoni Duna holtág (Győr)

    A győri holtág a Mosoni-Duna szabályozásakor egy kanyar átvágásával, illetve az evezős pálya kialakítását követően jött létre az 1980-as években. A vízterületet 2+2 kamrás zsilip határolja el a Mosoni-Dunától. A meder feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége csekély mértékű. Hossza 3,8 km, átlagos szélessége 75 m területe 21 hektár, átlagos vízmélysége 1,7 m. Vízpótlása a Mosoni-Dunából, annak közepes vízállása esetén megoldott. A Mosoni-Dunával a kapcsolatot a felső végén egy árvízkapuként kialakított, kis vízijárművel átjárható beeresztő zsilip, és az alsó végén egy leeresztő zsilip biztosítja. A zsilipek állításával a holtág vízszintje korlátozottan szabályozható, azonban jelentős átöblítésre kevés lehetőség adódik. Az alsó Szigetközi mentett oldali vízrendszer rehabilitációját követően a Révfalui csatornán át korlátozott vízpótlás biztosított. A holtág vízállását két helyen észlelik. Vizének minőségét rendszeresen vizsgálják, mivel a közelben helyezkedik el Győr város révfalui vízbázisa. A holtág jelentős tájformáló szerepet tölt be. Hasznosításai: horgászat, vízparti üdülés, belvíztározás. Árvíz esetén, amennyiben szükség van rá a torkolati zsilipnél kialakított szivattyúállásnál szivattyúzással a vízszintje csökkenthető.

  • Mosoni Duna-Szivárgó-csatorna

    A Szivárgó-csatorna egy közkedvelt horgászhely, több megyei horgászversenynek is otthont adott már, illetve országos bajnokságot is szerveztek már rajta. Fogható halai leginkább a keszegfélék, de sok ponty, amur és mindenféle rablóhal is található a csatornában. Nagyon felkapott horgászhely, vadregényes táj, és általában a fogás sem marad el.

  • Mosoni Duna a Rábca torkolattól a Kossuth hídig

    Minden megtalálható, ami egy festői környezetben lévő városi pecához kell. Partról és csónakból egyaránt felejthetetlen élmény marad.

  • Mosoni Duna folyó és vízrendszere

    Mosoni-Duna folyó Rajkától Véneken a Dunába betorkollásig 125 km hosszan kanyarog a Kisalföldön. A meder szélessége 100-120 méter, mélysége átlagosan 3-4 méter.
    A folyó halállománya rendkívül gazdag, és színes. A folyóvízi halakon kívül jelentős a ponty, keszeg, és a rablóhal állománya. A folyó sok kapitális hallal adományozta már meg a megye horgászait, nem ritkák a 10 kg feletti pontyok, és amurok. A Mosoni-Duna természeti szépségének, és halfaunájának köszönhetően a megye egyik legkedveltebb horgászvize.

  • Mosoni Duna (Feketeerdei holtág)

    Mosoni Dunából lefűződő holtág.

  • Mosoni Duna a győri Kossuth-hídtól a Pataházi zsilipig

    A Győr történelmi belvárosához legközelebb eső Mosoni-Duna szakasz, a Kossuth-híd (folyásirány szerinti) alsó szélétől a Pataházi zsilipárokig, kedvelt horgászhelye a győri horgászoknak. A történelmi belváros közelsége, a Dunán átívelő két híd, az átépített elevátor épülete, ami már a Dunaparti Rezidencia nevet viseli, különleges atmoszférát teremt a Duna partjára látogató horgász számára. Partja nem tagolt, mindkét oldalon kövezett, könnyen megközelíthető.

    A horgászati jog 1993. óta a Szigetköz Horgász Egyesületé. A folyószakaszt – függetlenül attól, hogy nem zárt vízről van szó – az egyesület évi rendszerességgel, az üzemterv előírása szerint hallal telepíti.

    A fogási lehetőségek – a vízállástól és a halak vonulásától függően – változóak. A vízszakaszon szinte minden folyami hal megtalálható. Fő halfajták a keszegfélék, de horogra kerül márna, paduc, balin, ponty, csuka, süllő és harcsa is, télen a menyhalazás is eredményes lehet. A fogási naplók tanúsága szerint, aki rendszeresen ezen a vízszakaszon horgászik eredményességben – főleg keszegfélék vonatkozásában – nem marad el más vizek horgászaitól.