Kisoroszi közepén van a Cseres-tó, amely egy kavicsbánya gödrében alakult ki. Több mint 40 éve lehet benne horgászni, azóta folyamatosan telepítenek bele elsősorban pontyot, de jelentős az amur állomány is. A víz mély és tiszta, a kifogott halak jóízűek. Az autós horgászokat saját parkolóval várjuk. A Cseres-tó partjának a golfpálya területén levő része – déli/délkeleti oldal – védett terület, ott horgászni tilos.
Horgászmódszer: Gumihalazás / twisterezés
-
Csömöri horgásztó
A Csömöri Horgásztó horgásztatási szolgáltatásának elsődleges célja az, hogy a tagok, napijegyesek és
sporthorgászok részére biztosítja a sikeres halfogás feltételeit.A Csömör horgász Egyesület tervszerű halasítást folytat, úgy hogy egyidejűleg a víz minősége ne romoljon, állapotát
megóvja, sőt azon javíthasson. -
Buki sziget, Duna Holtág
A holtág 1933-ban alakult ki, amikor Vác Város Vízművét a Buki szigetre építették, a működése megkönnyítése érdekében Duna ágát kőgát kialakításával keresztben úttest létesítése céljából lezárták. Kialakult a holtág, évek során a „megcsonkított ” Duna a holtág alsó és felső csatlakozását feltöltötte így tóvá alakult. Nagyobb áradáskor tavunkat rendre meglátogatja a nagy Duna, aminek van jó és kevésbé jó hozadéka. Az áradás hoz halat és iszapot is. Egyesületünk évente 2000-2500 kg pontyot telepít, vizünkben természetes szaporodással csuka, süllő, harcsa populáció van. Viszonylag jó fogási eredmények születnek keszeg- kárász félék tekintetében is. A Duna sajnos áradáskor törpeharcsával is meg áld bennünket, gyérítésükre nagy gondot fordítunk.
-
Balázs féle Téglagyári gödör
A fővárosban elhelyezkedő bányató. Alapterülete nincs egy hektár, de mélysége a 8 métert is eléri. Tömegközlekedéssel is megközelíthető. Ideális helyszíne egy rapid, munka utáni horgászatnak. A tó bekerített, ahhoz képest, hogy a városban van igazi kis oázis az idetérő horgászoknak.
-
Abonyi bányató
Az Abonyi Horgász Egyesület jelenleg összesen 21,2 hektáron folytat horgásztatást. Ebből 7,5 hektár az úgynevezett I-es tó és az 1,3 hektáros nagy nevelő tó az Abony Városi Önkormányzat tulajdona, amit rendelkezésünkre bocsátottak térítés mentesen kishaszonbérleti szerződés keretében. A II-III-as tavat és a hozzá tartozó földterületet egyesületünk 2002-ben megvásárolta a Wienerberger Téglaipari Rt-től. Így elmondhatjuk, hogy saját tulajdonú horgász vízzel rendelkezünk. Tavaink teljesen különböző mederalakulatokkal rendelkeznek. Az I-es tó akadómentes, átlagosan 2 méter mélységű. Nagyrészt iszapos, de találhatóak benne kemény, szinte horogmarasztaló agyagdombok is. Ez a tó a belépéskor jobb kéz felől (horgásztanya) található.Mögötte közvetlenül a nagy nevelő tó helyezkedik el.2m átlagmélységű,akadómentes,apróhalban gazdag,időszakosan(tavasszal) telepített tó. Bal kéz felől a II-es tó kezdődik,mely 5,5 hektár,átlagmélysége 3 méter, egyenletes, de nádtorzsás medre van, enyhén akadós. Tovább haladva már a III-as tavat találjuk,amely 6,5 hektár. A két tó között nagyjából félúton egy ma már víz alatti gát húzódik. Régen ez a gát választotta el egymástól a két tavat. Ez a vízterület a legváltozatosabb a tavaink közül, 3-6 méter a mélysége, a legmélyebb pontokon iszapos,a sekélyebb szakaszokon kemény agyagos. Sok víz alatti fával, nádtorzsás résszel. Meghorgászása igazi kihívás, még a régebbi tagjainknak is.A Kőröstetétlen felé vezető műút felőli oldalon található a II-es tóval két helyen átvágott,részben elárasztott gáttal ma már összeköttetésben lévő kis nevelő tó,mely a maga 0,4 hektár nagyságával,enyhén akadós medrével,a nyári amurozások fő területével,üde színfoltja tavainknak.
-
Zagyvarónai Hűtővíz Tározók (I-III.)
A zagyvarónai hűtővíztározók a Zagyva (itt még patak) duzzasztásával keletkeztek.
A három tó közül az I-es (“Kis tó”) a legkisebb – mintegy 0,59 ha – területű és a legkisebb átlagmélységű. Mivel ez az durva hordalék ülepítő tározó, ezért itt
rakódik le a legtöbb homokos hordalék, ami az elmúlt két és fél évtizedben megtette hatását: a tó jelenlegi átlagmélysége 80 cm körül van. Ennek ellenére keszegek,kárászok és szép pontyok találhatóak benne a rendszeresen telepített 3 nyaras pontyok mellett.A “Középső tó”, vagy II-es tó méretében is a középső: 0,98 ha az alapterülete. A felső végén sekélyebb, gáthoz közeli részén mélyebb tó átlagmélysége 1,4 m körüli. Szép számban található benne dévér, kárász és ponty (50 dkg-tól a 20 kg-ig), amúr, de jelentős a csuka és nem elhanyagolható a süllő állománya sem. Ennek a tónak a partja a legalkalmasabb a három tó közül a rakós botos horgászatra, bár ezt is csak elszánt rakósoknak ajánljuk inkább (mindenhol kevés a hely a parton, mert egy szűk völgyben helyezkednek el a tavak).
A 3,83 ha területű III-as (“Nagy tó”) biztosítja a legváltozatosabb horgászati lehetőséget.
A vízmélység a 60 cm-től a 3,2 m-ig változik a befolyótól a völgyzáró gátig. A halállomány: dévér, bodorka, vörösszárnyú, sügér, ponty 50dkg-tól 30 kg-ig, amúr, süllő, harcsa. A fő hal természetesen a ponty, de – különösen az őszi és a téli időszakban – nagy kedvvel és egyre több eredménnyel űzik a ragadozókat is tagjaink mind kishalas/halszeletes, mind pergető módszerekkel.
A meder iszappal borított, erre a fenekező módszereknél érdemes gondolni.
Sok mély-vizű Nógrád megyei bányatóval ellentétben sekélyebb tavainkban jó lehetőségek adódnak az úszós horgászat kedvelőinek. Ezt segíti, hogy sok a part menti nádas-gyékényes, valamint tavainkon szabad etetni.
A sok – nem vízválasztói – horgász körében elterjedt vélekedés – miszerint az itteni halak az iszap miatt iszapízűek, büdösek – nem igaz. A Zagyva vize mindig is eléggé tiszta volt, amit a több évvel ezelőtti zagyvarónai csatornázási munkálatok után csak még javult. Így halaink jó ízűek és egészségesek, amit közel 100 tagunk és évi 40 mázsa fölötti
konyhákba kerülő zsákmánya is bizonyít! -
Zichy tó
A víz egykori Ipoly holtágnak számít, természetességét teljesen megőrizte. Partja buja, sok helyen akadós. Szinte valamennyi hazai halunk megtalálható benne, s nem ritkák a kapitális példányok sem, melyeket a nehéz terep miatt igen nehéz kifogni.