Csendes horgásztó a fő úttól távol. Fás-parkos, esőbeállók, pihenő padok, bográcsoló helyek, készséges halőrök állnak a szórakozni, horgászni és pihenni vágyók részére.
Horgászmódszer: Gumihalazás / twisterezés
-
Északi-övcsatorna, XXX-as csatorna és mellékvizei
Az Északi-övcsatorna az RSD 11 fkm-nél, Dömsödön, a bal partból kiágazó öntözőcsatorna. Dömsöd, Kiskunlacháza, Apaj, területén áthaladva ér el Dabas térségébe, ahol több csatornára szakadva osztja el vizét. A 92,2 hektáros vízterület a Ráckevei Duna-ág legjelentősebb mellékvízének számít. A gazdagon halasított vízterület mindkét partja járható, ám több helyen természetvédelmi célú horgászati tilalom található. Ezeket térképünk jelzi. Mind a ragadozó-, mind a békés halak kedvelői megtalálják számításukat a tipikus alföldi, kiskunsági tájon kanyargózó hangulatos csatornán.
-
Veresegyházi Öreg tó
7.7 hektáros gyönyörű tó a város közepén. Egyedülálló úszó lápos ,nádasok jellemzik a területet.
Az egyesületi kezelésben lévő tó szinte egyedülálló Magyarországon. Víz mélység átlagosan 1.9 m.
A tagság létszáma 180 fő + 41 Gyermek horgász
Címe: 2112 Veresegyház Találkozok útja 2.
Intenzíven telepitett horgásztó. A fogható halak tekintetében változatos a paletta, Ponty, Amur, Compó, Harcsa, Süllő, Balin, Csuka, Sügér, Keszegfélék, Kárász, Törpeharcsa is (sajnos) fogható. -
Váci DCM-tó
Vác külterületén található bánya tó. Főként békés hallal van telepítve 9 ha vízfelülettel rendelkezik.
-
Tófarokdűlői tó (Pecató)
A Biatorbágyi pecatavat a Budai-hegység nyugati oldalán végigfutó Békás (Töki)-patak – amelynek neve Biatorbágy alatt már jóval ismertebb: a Benta – mellett 1955-ban alakították ki. Úgy is ismerik ezt a tavat, mint Biatorbágyi Peca-tó. A 3,2 ha-os tó a Bentával párhuzamos 310 m-es gáttal tárolja a vizet. A tó vízutánpótlása 3 saját forrásból és a Benta patakból szivattyúval történik. 2008-2011-ig tartó biológiai bioremediációjának köszönhetően a tó vize kiváló minőségű. Megközelíthető Biatorbágyon keresztül a Sóskútra vezető úton, illetve Érd felől -áthaladva Sóskúton – a Biatorbágy felé vezető úton, a PECA-TÓ táblánál lekanyarodva a fő útról. A tó Biatorbágytól 3 km-re, Budapesttől 24 km re fekszik. A közel 1 km-es partszakasza két részre osztható:
A keleti partszakasz – gyakorlatilag a Benta pataktól határoló gát – egészében szabadon látogatható a napi jegyes vendéghorgászok számára.
A nyugati – a hegy lábánál elhelyezkedő stégekkel kiépített- partszakaszt kizárólag csak a tó kezelői és az éves engedéllyel rendelkező tagjaik vehetik igénybe.
A halutánpótlás folyamatos telepítésekkel biztosított. Az északi part mentén kialakításra került egy a horgászok elől lezárt terület, mely természetes szaporulatot biztosítja. Méretkorlátozás az Országos Horgászrend szerint. A tó halállományának többsége ponty, szép harcsák és csukák foghatók, de található benne még amur, compó, kárász, és dévérkeszeg is. A compót fényképezés után vissza kell helyezni a tóba. Fajlagos tilalom pontyra, harcsára nincs. A tó garantáltan törpeharcsa mentes!A tó átlagmélysége másfél méter. A mederfenék agyagos, akadóktól mentes, melyet helyenként, de főként a part közelében, néhány centiméteres iszapréteg borít.
A partot övező sás és nád között a keleti oldalon 33 kialakított horgászhely van. A padok és szemetesek, valamint éjszakai horgászathoz a kandeláberek a vendéghorgászok kényelmét szolgálják. Parkolni a kijelölt parkolóban lehet. A horgászhelyek elfoglalása érkezési sorrendben történik.
-
Tököli Sóderbánya-tó
Natura 2000 – különleges természetmegőrzési terület! A tóhoz tartozó Vízüggyel egyeztetett közlekedési útvonalak (behajtás ás áthajtás) térképét mellékeljük. Kavicsos sóderbánya-tó a Duna Pest megyei hullámtéri részén, elsősorban békés halas horgászatra alkalmas, egyéb szolgáltatás nincs. Várható rekultiváció.
-
Tőzegbánya tó
Budapesttől 20 percre, az M7-es Tárnoki lehajtójánál található természetvédelmi környezetben elhelyezkedő tavunk.
Az alábbiakban szeretnénk Önt megismertetni egyesületünk történetével:
A tó a hatvanas években folytatott tőzegbányászat következtében alakult ki. Medrét elsősorban csapadék és talajvíz töltötte fel, a későbbiekben néhány forrás is előtört, és biztosítja a vízutánpótlást.
A tőzegtermelés megszűnte után a horgászatot és a természetet szerető emberek a Lenin MGTSZ, illetve a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár dolgozói 1970-ben megalakították a GYAPJÚFONÓ – TÁRNOK HORGÁSZ EGYESÜLETET.
Az egyesület első elnöke Somogyi László lett, titkára Faragó Béla.
Az egyesülethez később – 1973-ban – csatlakozott a Magyar Távirati Iroda is.
Az egyesület negyven éve alatt fokozatosan bővült, fejlődött, mára kiegyensúlyozott gazdálkodású, stabil alapokon álló, tervszerű halgazdálkodást folytató egyesületté fejlődött.
Tagságunk továbbra is a horgászatot kedvelő, természetszerető emberekből tevődik össze, és szívügyének tekinti a tó gondozását, megőrzését.
Szívesen látunk minden vendéget, aki szereti a horgászatot, és betartja előírásainkat. Korlátozott mértékben lehetőség van új tagok felvételére. Ennek feltételeiről egyesületünknél tájékozódhat.
A tó megközelítése:
A tó Tárnok üdülőtelepe mellett fekszik az M7 autópálya közvetlen közelében. Az M7 autópályán mindkét irányból a Tárnoki lehajtónál kell lehajtani, majd Sóskút irányába közlekedni. A sóskúti körforgalomnál az első kihajtón jobbra Tárnok irányába, majd az M7 –es alatt áthaladva kb. 100 m után tábla jelzi a lehajtást jobbra a tóhoz.
Érd felől a sóskúti úton kell haladni, majd az M7 autópálya előtt kb. 100 m-re, balra a tábla szerint, Sóskút felől a körforgalomból Érd felé kihajtva az autópálya alatt áthaladva mintegy 100 m után jobbra a tábla jelzése szerint.
-
Tápió-patak torkolattól Tápiószecső vasútállomásig
A Duna-Ipoly Nemzeti Park tájvédelmi területén helyezkedik el, emiatt vannak külön szabályok, melyeket a helyi horgászrend tartalmaz.
-
Szilas-pataki víztározó (Naplás tó)
A Naplás-tó (Szilas-patak) Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize. A terület népszerű szabadidős úti cél. Kedvelt kirándulási célpont, tanösvényekkel, kilátóval, nyaranta pedig kedvelt horgászhely is. Sétány várja a tó partján a látogatókat.
-
Trianoni csatorna
Az első bécsi döntést(1938) követően a határ északabbra került, sajnos csak pár évre. Letkés határában 1943-ban készült el az a mintegy másfél km-es szakasz, melyet a helybeliek Új Ipolynak, más források „Trianoni-csatornának” neveznek. Ezzel akarták szabályozni, kiegyenesíteni a folyót, mivel a régi meder igen kanyargós volt. A háború véget vetett e terveknek, így maradt emlékül ez a mesterséges holtág a horgászok örömére.
Aki szereti a nehéz akadós terepet, egyszer próbálja meg. Megéri! Itt tényleg meg kell küzdeni a halakkal. Nagyon szép, egészségesek a halak. Halállományának zömét a ponty, amur, nagytestű kárász, apró keszegfélék, csuka és sajnos a törpeharcsa adja. Nem könnyű pálya! Nincs szükség hosszú botokra, mivel a dobótávolság igen csekély, kb. 20-30 méter. A meder igen akadós, nehéz pálya. A meder alja elég iszapos, ezért a megfelelő végszerelék ill. csali megtalálása nagyon fontos. Azoknak ajánlom a tavat, akik szeretik a fejtörős, cserkelős pecákat, valamint nem riadnak vissza egy kis nomád pecától!