Gumihalazás / twisterezés módszerhez kapcsolódó horgászvizek
Olyan vizek, ahol az adatlapok alapján a(z) Gumihalazás / twisterezés módszer releváns lehet. Indulás előtt mindig ellenőrizd a helyi horgászrendet és a víz aktuális körülményeit.
Felsőtárkányi Felső Horgásztó
A 0,7665 ha területű Felső-tó Felsőtárkány község belterületén, a Bükk nyugati kapujában, gyönyörű természeti környezetben, műúton megközelíthető helyen található. Az ivóvíz minőségű vizét a közelben fakadó Szikla-forrás biztosítja. A tavon csak műcs
Adatlap megnyitása →
Gyöngyös-patak
A Gyöngyös-Patakot a Mátra hegység déli oldalán kialakult völgyek vízgyűjtő területei táplálják. Magyarország leg magasabban fekvő ivóvíztározója (Csórréti tározó) a forrásvidék, forrásai 700-800m magasságban fakadnak. Vízhozama igen hektikus, az év
Adatlap megnyitása →Görbeéri-tó
Az 1960-as években a sóderbányászat során jött létre, a Heves megyei Hatvan város határában 23.95-on elterülő Görbeéri tó. A bányászati tevékenység befejezése után a helyi termelőszövetkezet öntözésre használta a tó vízét, innen ered a régről ismert
Adatlap megnyitása →Bélapátfalvai lakvölgyi tó
Völgyzáró gáttal létrehozott, önkormányzati tulajdonban levő 1. 7824 ha. területű, 200 m horgászható partszakasszal rendelkező víz terület, látványos természeti környezetben.
Adatlap megnyitása →Eger-patak
Az Eger-patak -mely Eger környékének legjelentősebb, régen Heves és Borsod megyék határát jelentő vízfolyás- 68 kilométert tesz meg a Balaton községben található Vajda kútnál lévő forrásától a Tiszáig. A patakot a Bükk hegység nyugati határán fakadó
Adatlap megnyitása →
Egerszalóki-víztározó
Egerszalók község hévízforrásáról ismert település, a Bükkben Egertől 6 km-re található. A település másik nevezetessége a Laskó-völgyi víztározó, melyet a horgászok csak egerszalóki horgásztónak ismernek az országban. A tavat 1982-ben építették a La
Adatlap megnyitása →Boldogi-tó
A Boldogi tó a helyi termelő szövetkezet sóder próba kotrása során jött létre az 1960-as években. Csupán egy hektáros víz területét egy sziget és egy félsziget osztja három részre. Az elöregedett meder több helyen iszapos. A tó körbe horgászható, töb
Adatlap megnyitása →Aldebrői tavak
Egyesületünk a sóderbányászat befejezését követően 1972-ben alakult. Taglétszámunk 45-55 fő között mozog. A vízterület három különálló horgásztóból áll, a területen található a horgásztanya épülete, amely 10-12 vendég elszállásolására alkalmas. A hal
Adatlap megnyitása →Újudvari tó (Lajta-Hanság)
Mosonudvar külterületén található csak éves engedéllyel , napi jegyet nem adunk ki. Jellemzően pontyot, keszegféléket, de süllő, balin harcsa, amúr és csuka is fogható. Itt sem engedélyezett az etetőhajó és halradar sem.
Adatlap megnyitása →Új Börcsi tó
A tó az M1-es autópálya építésekor került kialakításra. A vízjogi engedély szerinti területe 1 hektár. Vízkészletét a csapadékvíz, a környező források és a Pálmajori-csatorna biztosítja. A tóban fellelhető telepített halfajták: ponty, amur, csuka, ke
Adatlap megnyitása →Újfalui csatorna
Az Újfalui-csatorna a Mosoni-Dunát köti össze a Révfalusi-csatornával. A Győrújfalu térségében elhelyezkedő csatornában találkozhatunk többek között keszegfélékkel, kárászokkal, pontyokkal
Adatlap megnyitása →Újkéri horgásztó
Horgásztó
Adatlap megnyitása →Örömkőlaposi csatorna
Az Örömkőlaposi csatorna Győrzámoly, és Győrladamér térségében található. A Zámolyi és a Bácsai csatornát köti össze. Jellemzőbb halai a ponty, kárász, balin,csuka, keszegfélék.
Adatlap megnyitása →Öttevény kicsi tó
Öttevény községtől keletre, annak határában elterülő közepes kiterjedésű kavicsbánya. A kavicsot kanalas kotróval termelték ki, de a kitermelést évtizedekkel ezelőtt beszüntették. A víz zárt víznek tekinthető, mivel semmilyen más vízzel nem érintkezi
Adatlap megnyitása →Öttevény nagy tó 075/24 hrsz
Öttevény határában, az Öttevényt Kunszigettel összekötő út mellett található nagy kiterjedésű kavicsbánya. A kavicsot kanalas kotróval emelték ki, de a kitermelést már évtizedekkel ezelőtt beszüntették. A víz zárt víznek tekinthető, mivel semmilyen m
Adatlap megnyitása →Völcseji tó
Völcsej község területén a Sopronhorpács felé vezető út mellett található
Adatlap megnyitása →Zsejkei főcsatorna
A Zsejkei-csatorna a Mosoni-síkon, a Kisalföldön ered, Győr-Moson-Sopron megyében. A patak forrásától kezdve keleti irányban halad, majd Hédervárnál eléri a Mosoni-Dunát.
Adatlap megnyitása →Zámolyi főcsatorna
Mentett oldali vízpótló rendszer vízelvezető csatorna része
Adatlap megnyitása →Vámosszabadi kavicsbányató
Egyesületünk a helyi lakosság kultúrált kikapcsolódását szolgálja. Két horgásztóval rendelkezünk a Győr melletti Vámosszabadi község belterületén. Az egyik vizünk egy mélyebb ( 4-8 m vízmélységű) kavicsbánya tó, míg a másik tavunk egy kisebb kiterjed
Adatlap megnyitása →Véneki I. sz. csatorna
A Véneki I.sz. csatorna Vének, és Szőgye között található. A Véneki csatornával van összeköttetésben.
Adatlap megnyitása →Vitnyédi kavicsbánya tó
Vitnyéden a Sport utca, GYSEV vasútvonal és Kardos ér által határolt területen található az 1977 óta horgászkezelésben lévő bányató. Mélysége a bányaművelés révén egyes helyeken az 5 métert is eléri. A hosszirányú kotrás során víz alatti zátonypadok
Adatlap megnyitása →Vág-Sárdos-Megág
A Vág-Sárdos-Megág Árpás, és Vág között elhelyezkedő csatorna. Halfaunáját leginkább apróbb keszegek, küsz jellemzi.
Adatlap megnyitása →Vági Holt-Rába
Vági Rába holtágon kialakított, 1.2 ha területű horgásztó. Vág község határán helyezkedik el. Első sorban a helyi lakosok kikapcsolódását, természethez való közelségét szolgálja.
Adatlap megnyitása →Szilsárkányi kavicsbányató
.
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.