Horgasznapijegy.hu

Horgászmódszer: Feeder botos horgászat

  • Fehér-Körös folyó teljes magyarországi szakasza

    A Fehér-Körös Hunyad megyében, a Bihar-hegység nyugati oldalában 980 méter tengerszint feletti magasságból ered a Certezu csúcs (1184 m) alól. Vízgyűjtőjét északról a Bihar, és a Béli hegység, délről a Maros felől a Zarándi hegység határolja. Nevét fehéres mészkőhordalékáról kapta. Hegyvidéki szakaszán vizét tápláló jelentősebb patakok a jobb oldali betorkolású Ribicza, Halmágyi, Menyházai és a Dézna patakok egyesülésével a Sebes-patak. Bal oldalról jelentősebb mellékvizei a Váca, a Zöldes és a Csigér. Számos vízszabályozási munkálatot végeztek Kriscsór helységtől kezdődően.

    Nagyhalmágy és Honctő községek között a Fehér-Körös mély szorost vágott, mely helyenként kiszélesedik. A Honctői-medencében a folyó lejtője kilométerenként egy métert esik, gyakran felhalmozva hordalékát. A medencéből kijutva a meder újra mélyül, majd a Zarándi medencébe újra szélesen fut. A hegyvidéki övezetben völgyét természetes állapotú növényzet jellemzi, főleg gyertyános-bükkösök, a dombvidéken kocsánytalan-tölgyesek, csertölgyesek. Az alföldi övezetekben a folyót mezőgazdasági területek övezik, a berkek nagy részét kivágták, ritkán jelennek meg kis kiterjedésű puhafa ligetek.

    Az országhatárt Gyulavárinál lépi át. Egykori medre Veszelyt érintve Békés alatt egyesült a Fekete-Körössel, melyet a Gyulát fenyegető árvíz miatt az 1856-ban megnyitott Gyula-Békési Nagycsatornába vezettek át. Régi vonulata Veszelyt, Békéscsaba határát, majd Békést érintve folyik össze a Gyulát, Békéscsabát és Békést átszelő Élővíz-csatornával, végül a Krisztina-zugban találkozik az élő Körössel. A folyó magyarországi szakaszát egyenes, mesterséges, ásott meder jellemzi, Szanazugnál a Fekete-Körössel egyesülve Kettős-Körösként folyik tovább Doboz és Békés felé. Gyulánál duzzasztómű található rajta, mely eredetileg tűs gátként az Élővíz-csatorna vízellátására 1895-ben épült, később 1994 után tömlős gáttá lett átalakítva. Partja egyenes, jól belátható, keskeny bokorsávval szegélyezve, melyek benyúló gyökerei a halak természetes búvóhelyei. A Fehér-Körös hazai szakasza a dévérszinttájba sorolható, gyakori horgászzsákmány a süllő, a balin, az amur és a ponty. A keszegfélék népes táborából találkozhatunk itt dévérkeszeggel, jásszal és a szilvaorrú keszeggel is, egy-egy domolykó vagy márna igazi különlegesség lehet.

  • Dögös-Kákafoki-főcsatorna a Kákafoki holtági torkolattól felfele a szentesi úti hídig

    Nyári vízszint esetén átlagosan 1,5-2,5 m mély. Frekventált, széles, csekély mennyiségű vízinövény borítja medrét, vízminősége egész évben kielégítő. A Kákafoki-holtághoz közel eső szakaszai a leglátogatottabbak, számos horgászállással. Téli időszakban alacsonyabb vízállás jellemzi, a 0 – 10+300 fkm szelvényben a Kákafoki holtág leeresztése miatt télen nincs víz. Gazdag halállomány jellemzi, pontyból, amurból, ezüstkárászból, compóból, vörösszárnyú keszegből és csukából termetesebb példányok is horogra kerülnek.

  • Eleki téglagyári gödrök

    Több tóból álló tórendszer. Elek külterületén található Lökösháza irányába.

  • Dánfokéri-csatorna

    A Dánfokéri csatorna Békés város szélén húzódó, az Élővíz csatornából kiágazó, a helyi horgászok által közkedvelt egyenes csatornaszakasz, végén szivattyúteleppel. Egész évben állandó vízszint jellemzi, átlagosan 1,2-1,8 m mély. Vízinövény-borítottsága nyár közepéig csekélynek mondható, vize folyamatosan frissül. Számos horgászhely található a partján, amely gépjárművel közvetlenül földúton közelíthető meg. Közepesen gazdag halállomány jellemzi, pontyból, amurból, ezüstkárászból, compóból, vörösszárnyú keszegből és csukából termetesebb példányok is horogra kerülnek.

  • Dögös-Kákafoki-főcsatorna

    A Dögös-Kákafoki-főcsatorna közepes szélességű, a Szarvas-békésszentandrás Holt-Körösből (Kákafoki holtág) érkező feltöltése és vízpótlása miatt jó vízminőségű csatorna, amely a térség mezőgazdasági területeit látja el öntözővízzel, az öntözési idényen kívül főként belvízlevezető funkciót lát el. Vízminősége jó, növényzettel való benőttsége időszakonként változó, általánosságban közepes. Horgász szempontból a főbb közlekedési utak mentén könnyűszerrel, összességében mezőgazdasági hasznosítású földutakon közelíthető meg. Jellemzően békés halfajok találhatók meg benne. Érdeklődés és pontos tájékoztódás érdekében kérjük kattintson a térképre.

  • Diófás csatorna, Békés, 6929/6,9 hrsz.

    Egész évben állandó vízszint jellemzi, de a Dánfoki Üdülőközpont területére eső szakaszán október-április végéig a szivornya üzemeltetési idején kívül alacsonyabb vízállást tartanak. Átlagosan 1,2-2,5 méter mély. Az üdülőközpont és szabadstrand területére eső partszakaszokon horgászni a tábor belépődíjának megtérítése mellett, az üdülőközpont éves és napi nyitvatartási idején belül lehetséges. Az üdülőközpont és szabadstrand területén belül az intézmény házirendjének betartása kötelező. Az üdülőközpont és szabadstrand területére eső partszakaszon, a szabadstrand üzemelése idején a bójákkal határolt területen belül horgászni tilos. Ezen partszakasz mindkét oldalán horgászni kizárólag a strand területét kijelölő bóják lehelyezése előtt (ált. május közepe) és kivétele után (ált. szeptember közepe) lehetséges. (Kivéve a KHESZ által szervezett, vagy támogatott gyermek táborok idején.) A csatorna – dupla tiltós műtárgy és a Békés III. (Körgát) csatorna torkolata közötti – üdülőtáborból kivezető keskeny szakaszán horgászni kizárólag a Dánfoki Üdülőközpont és a Bodoki Károly utca oldalán húzódó partszakaszon lehet. A csatorna üdülőközpont és szabadstrand területére eső vízterület-szakasza sporthorgász vízként funkcionál, azon hal kifogása-elvitele nem lehetséges. A lékhorgászat tilos.

  • Dióéri-főcsatorna

    Növényzettel sűrűn benőtt, ingadozó vízszintet tartó, átlagosan 0,5 méter mély csatorna. Halállománya a változó vízminőség miatt csekély. Koratavaszi időszakban alkalmas csupán néhány szakasza úszós horgászatra.

  • Danzugi holtág

    A holtág 1875 – 1879 között keletkezett a 38. Keskenyzugi átmetszéssel a Hármas-Körös bal parti ármentesített területén. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége csekély, vizének minősége megfelelő. Vize szivornyásan pótolható a Hármas-Körösből. Fás növényzetben szegényes terület, partja a 85 százalékos beépítettségű. A Félhalmi holtághoz közelebb eső ágának belső oldalán a parti sáv nem beépített, a folyó felőli sarkán csónak lerakására is lehetőség nyílik. A holtág vizéből táplálkozó környező rizstáblák miatt vízszintje ingadozó. A holtág halállománya a Félhalmi-holtágakéhoz hasonló, jellemzően békés halakban bővelkedik.

  • Digó-tó (Doboz 0144/118 hrsz.)

    Doboz külterületén a tuskós tó és a Kettős-Kőrös között helyezkedik el.

  • Csókás-zugi holtág (Endrőd középső)

    A holtág 1885-1886-ban keletkezett, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen található, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város belterületéhez tartozik. Medrének feliszapoltsága közepes, növényzettel való benőttsége csekély, vizének minősége megfelelő. Vízpótlása és öblítése a Fűzfászugi holtágon keresztül megoldott, de belvizekből és szivárgó vizekből is töltődhet, leürítése szivattyúzással lehetséges. Funkciói: belvíztározás, horgászat. Jellegzetesen antropogén hatás alatt álló, szinte teljesen körbeépített holtág. Tájképi, városképi hatása ennek ellenére jelentős. A gyomaendrődi holtágak közül beépítettsége miatt a leggyengébb adottságokkal rendelkezik, de ennek ellenére látogatott horgászvíz és a békés halak kerülnek leginkább a fogási naplókba.