Az Édenkert-Tavak I-II. Sarkad Város Ékszeres doboza. Az Éden-tó I. korábban is létezett, egy mocsaras, hulladéktól sem mentes terület volt, melyet a 90-es évek második felében egy pályázat révén rehabilitáltak. Az Éden-tó II.-t pedig a 2000-es évek elején alakították ki, az Édenkert-Tavak mellett elhaladó Gyepes-csatorna kiszélesedő szakaszát egy töltéssel leválasztották, és az így létrejött tó közepén egy mesterséges sziget szintén helyet kapott.
A rehabilitáció után az Önkormányzati tulajdonban lévő vízterület horgászhatóvá vált.
Jelenlegi halgazdasági hasznosítója (2013. március 15-től) az Édenkert tavaknak, a Sarkadi Éden Horgászegyesület.
Horgászmódszer: Feeder botos horgászat
-
Édenkert-tó I-II (Sarkad 3279,0638/5 hrsz.)
-
Élővíz-főcsatorna
A KHESZ legfrekventáltabb, halállományban leggazdagabb csatornai vízterülete, amely Gyula, Békéscsaba és Békés belvárosán is áthalad. Teljes hossza 34 kilométer. Útját a Gyula mellett, a Fehér-Körösön működő tömlősgát feletti zsiliptől kezdi, majd Gyula, Békéscsaba és Békés városok érintésével Békés után tér vissza a Kettős-Körösbe. Egész évben áramlik, ökológiai értéke jelentős, legjellemzőbb halai a ponty, a csuka, az amur, a compó, a dévérkeszeg, a vörösszárnyú keszeg, a bodorka, a sügér, de egyes részeken a domolykóknak és a jászkeszegeknek is szép állományai találhatóak. A városi szakaszain számtalan horgászhely található a partján, kifejezetten kedvelt vízterület, ahol a kezdő horgászok is könnyen élményeket szerezhetnek, akár testesebb halak fogásával is.
-
Végegyházi horgásztó
A horgásztó 2014 óta üzemel, a Végegyházi sporthorgász egyesület kezelésében. A tó területe 1 ha, megtalálható halfajok: ponty, amur, süllő, csuka, kárász, keszeg. Napijegy és sportjegy is kapható a tó partján lévő halőrházban a halőrnél. Súlykorlát pontynál 4 kg, amurnál 6 kg, csukánál 2 kg-tól felfele de csak az éves engedéllyel rendelkezők tarthatják meg. A tó aktuális nyitva tartása halőrháznál van kifüggesztve.
-
Álom-zugi holtág
A Hortobágy-Berettyó jobb parti, Mezőtúr közelében található, mentett oldali, csatorna jellegű holtága. Erősen feltöltődött állapotú, medre náddal benőtt, maradvány vízfelületei nyári időszakban vízinövényekkel borítottak. Horgászati jelentősége csekély, halállománya szegényes.
-
Villogó-főcsatorna a Karcagi I-III-IV-főcsatornával
Egész évben állandó vízszint jellemzi, 2019-ben kotrásra került, teljes hosszában horgászható, átlagosan 1,5 m mély. Frekventált csatornai vízterület, halállománya gazdag, leginkább ponty, amur, ezüstkárász, keszegfélék, csuka, süllő a horgászok célhala.
-
Vargahosszai főcsatorna
A Vargahossza főcsatorna nagyrészben a Fekete-Körös egykori medrében fut. A Kettős-Körös jobb partrján Doboz-Szanazug üdülőterület mellett ered és Békésnél, közvetlenül a békési duzzasztómű után torkollik zsiliprendszeren keresztül a Kettős-Körösbe. Egyes szakaszai jól horgászhatók, még a mezőgazdasági hasznosítású területeket és erdőket övező szakaszai sekélyek és nehezen megközelíthetők. Vízellátottsága egész évben biztosított, öntözési idényben esetenként ingadozó. Szakaszoktól függően 0,5-2,5 m mély. Igazi vadregényes, a kis csatorrnákra jellemző halállománnyal rendelkező vízterület. Legkönnyebben horgászható szakaszai Doboz és Rosszerdő települések mentén érhetők el.
-
Vekker csatorna
A Vekker csatorna Békés és Csongrád megye határán, a Szarvas-Szentes közlekedési út mentén érhető el legkönnyebben. Vízminősége megfelelő, halállományában csatornákra jellemző halfajok találhatók meg.
-
V-3-as Óvári-csatorna
Időszakos, horgászatra kevésbé alkalmas. Átlagosan 0,5-1,2 m mély. Időszakos vízmegtartású, növényzettel erősen benőtt, horgászatra kevésbé vagy egyáltalán nem alkalmas, keskeny csatorna. Halállománya ennek megfelelően gyér.
-
Vajda-tó
A Vajda tó Gyomaendrőd város belterületén a településen áthaladó főútvonal mellett, a vasúti aluljáró után található. Fő funkciója a belvíztározás. Horgászati jelentősége csekély, vízszintje és vízminősége ingadozó.