SZEGVÁR A „VIZEK FALVA”, EGYIK LEGSZEBB TERMÉSZETES VIZE A LÁNDOR-TÓ
A Lándor-tó több évszázada ismert és történeti forrásokban is emlegetett vizes élőhely. A Tisza folyó bal oldali véd töltésén kívül, a mentett oldalon Szentes felől Mindszent városa felé haladva, már a védőgátról gyönyörű panorámát nyújt a 49 hektáron elterülő, 24 hektár összefüggő víztükrével, a vizet körül ölelő nádkaréjával és sűrű ezüst és fehér nyár szegély erdejével.
A Szegvár község felől érkezők a község központjában a körforgalomból a kastély felé jobbra fordulva elérik a Kurca folyó partján a híd előtt álló Nepomuki Szent János szobrot, a Kurca hídján átkelve jobbra fordulva kb. 1,5 km haladva érjük el a gátat, melyen jobbra fordulva kb. 3 km múlva érjük el a Lándor-tavat.
A halászati jog gyakorlója a Lándor-tavi Horgász Egyesület
A halászati őrzési tevékenységet 1 fő halászati őr, valamint 2 fő halőr látja el.
A vendéghorgászok a NÉMO horgászboltban tudják megvenni a Lándor-tóra érvényes napi horgász jegyüket, melynek kiváltásához állami jegy szükséges.
Napijeggyel a vendéghorgászok csak a partról horgászhatnak, a napijegyes horgászokra leírt horgászrend szerint.
Fogható halfajok: ponty, csuka, süllő, szürkeharcsa, keszegfélék, amur, ezüstkárász, törpeharcsa.
Horgászmódszer: Bojlizás dobással / behúzással
-
Lándor-tó
-
Maros folyó országhatártól a Tiszáig
A folyót lefűződések, szigetek, időszakos medrek mellett ártéri erdők, öntés gyepek szegélyezik. Jellegzetessége medrében – a változó vízjárás következtében – a folyton változó homokpadok, zátonyok. A folyó jobb parti hullámterében Makó-Landori erdő néven ismert ártéri ligeterdő természetvédelmi oltalom alatt áll (Maros ártér részterület), a Körös–Maros Nemzeti Park kezelése alá tartozik; a védett terület Csanádpalota, Magyarcsanád, Apátfalva, Makó, Maroslele és Szeged határában fekvő ártéri erdők és gyepek bevonásával jelenleg 2852 hektáros kiterjedésű. A folyó román oldalának ártéri erdei és szigetei a Maros-ártér Natúrpark (Csanádi erdő, Csanádi sziget, Egresi sziget) kiemelt részét képzi 2004 óta. A magyar oldalon 28,5 folyamkilométer esik védelem alá.
A Maros halfaunája rendkívül sokszínű, bennszülött fajok közül a homoki küllő, a selymes durbincs, a magyar bucó és a német bucó egyedei rendszeren előfordulnak. Védett halak közül stabil állománya van a sujtásos küsz, a kurta baing és a kőfúró csík fajoknak.
-
Maty-éri víztározó
A Maty-éri víztározót 1979 és 1981 között – elsősorban víztározás és egyben evezős, kajak-kenu versenyek rendezése céljából – építették. Napjainkra kijelenthető, hogy szerepe kiemelt mind az evezős sportok lebonyolításában, mind a horgászversenyek tekintetében. Területi adottságai és haleltartó képességének köszönhetően Európa egyik leghalasabb horgászvize. A 40 hektáros víztározó horgászati szempontból két részre bontható: a nyugati partszakaszra (evezős versenypálya), mely kizárólag a horgászversenyek alkalmával horgászható; és a keleti partszakaszra (horgászoldal), mely egész évben horgászható. A tározót két részre bontja a meder közepén lévő úgynevezett osztósziget. A versenypálya hossza 2400 méter, szélesége 140 méter. A versenyek alatt akár 180 versenyhorgász egyenlő mederviszonyok mellett mérheti össze halfogási tudását, emellett a horgászoldal természetes parti horgászhelyei kellemes kikapcsolódást biztosítanak minden horgász számára. A Maty-éri víztározót 1998-tól Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata helyi jelentőségű védett természeti területé nyilvánította, hogy a mesterségesen kialakított víztározó az evezős sportok mellett, a kialakult természeti és tájképi értékei is megőrzésre kerüljenek.
A tározó átlagos vízmélysége 2 méter, legmélyebb pontja a déli zárógátnál 2,7 méter. A tározó vízpótlása északi irányból a Tiszából, a Matyér-subasai- és a Matyér-fehértói csatornákból biztosítható; a víz leengedése déli irányban a Matyér-subasai főcsatornán keresztül a Gyálai Holt-Tiszába valósulhat meg. A vízcsere évente többször – elsősorban a tavaszi és nyári időszakban – történik. A tározót története során – egyes beruházások miatt – többször teljesen leengedték, legutóbb 2018-ban történt teljes leürítés. A HECSMSZ 2019-től kezdve ismét több őshonos halfaj telepítésével végzi a maty-éri halállomány újra telepítését. Pontyból ivadék, növendék, tenyész és háromnyaras – standard – méretű halak mellett 2020-ban jelölt 10 kg feletti szegedi tükrösök, 2021. decemberében 8-10 kg közötti pikkelyesek kerültek telepítésre. -
Körtvélyesi Holt-Tisza
A Körtvélyesi-holtág Csongrád-Csanád megyében a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben helyezkedik el. A holtág a Mártélyi és az Akolszögi-holtágakhoz hasonlóan a Tisza szabályozása alatt a 87. számú átvágás után jött létre a folyó bal parti (203 – 205 fkm között) hullámterében. Vízpótlása holtág alsó végénél – a Tisza irányából – gravitációsan és időszakosan a Kiskunsági Nemzeti Park 2022-ben átadott áramlás által hajtott malomszivattyújával történik, illetve belvíz érkezhet a Kenyere-éri mentett oldali csatornából. A holtág és a hozzá tartozó mélyen fekvő kubikrendszer, mocsarak, gyepek a tájvédelmi körzet legértékesebb természetvédelmi területegysége; ugyanakkor az alsó-tiszai halállomány potenciális ívóterülete. Medre közepes mértékben feliszapolódott, vízi növényezettel való benőttsége előrehaladott. Halban és vízi madarakban rendkívűl gazdag szentély típusú holtág. Hossza 4,7 km , átlagos vízmélysége 2,5 méter.
-
Ludas-éri csatorna
Ludas-éri csatorna, öntöző és belvízgyűjtő csatorna
A vízen a halgazdálkodást a HECSMSZ gyakorolja. Horgászni csak érvényes területi engedéllyel, vagy napijeggyel lehet. A Ludas-ér teljes szakasza Natura 2000-es Kiemelt madárvédelmi terület valamint Natura 2000-es Természetmegőrzési terület (kivéve a szegvári vasúti hídtól, a zsilipig terjedő szakasz), így a sátorozás, tűzgyújtás Tilos, és a szabályok betartását a halőrökön túl természetvédelmi őrök is ellenőrizhetik. Minden horgász köteles fokozottan ügyelni a víz és a vízpart tisztaságára, a környezetre és annak értékeire!
Hossza több mint 10 kilométer, átlagos szélessége 10 méter. Átlagos mélysége 0,5- 1 m-er között változik. Partja tagolt, sok horgászati lehetőséggel. A kurca felöli vége a csatornának a téli időszakban jó ragadozó és békés halas fogási lehetőségeket nyújt, míg az Ördöngösi -halastó felőli laposabb rész a tavaszi időszakban lehet eredményesebb.A Ludas-ér viszonylag rövid szakaszú, kettős ágú vízfolyás volt. A Mindszenttől K-re elterülő Derekegyház és ’Ördög puszta’ (ma Ördöngös puszta) környéki laposokból (a Kék-tó medencéjéből) , valamint Szegvár és Mindszent területéről vezette le a vizet a Kurcába és a Tiszába. Valószínűsíthető, hogy ez a vízfolyás a korábbi Mágocs-ér rendszerének a maradványa.
-
Kórógyéri főcsatorna Szentes-Hmvhely hídtól Pankotai őrházig
A Kórógy Fábiánsebestyéntől északra eredő , Szegvárnál a Kurcába ömlő, összesen 49 km hosszú, eredetileg természetes medrű vízfolyás, mely napjainkban bel- és csapadékvíz elvezető, valamint öntöző csatorna szerepet tölt be. Ebből a Derekegyházi Horgász Egyesület kezelésében lévő vízterület a Kórógyéri főcsatorna 45-ös úti (Szentest Hódmezővásárhellyel összekötő út) hídtól a Pankota csatorna őrházig terjedő közel 45 km hosszú, 20,9 ha-os szakasza.
A terület nagy része egész évben jól horgászható. A csatorna vizének szintje és folyásának intenzitása ingadozó, a fenék változó, hol iszapos, hol egészen kemény, helyenként akadókkal tarkított. A vízben hínár -változó mennyiségben- és vízitök találhatóak, a parton sűrű nádas és sás. A területen fogható halfajok a ponty, amúr, kárász, keszeg félék,törpe harcsa, compó, valamint ragadozó halak is, mint pl. csuka, harcsa, balin, süllő. A területen nem egyesületi tagoknak csak napijeggyel lehetséges a horgászat. -
Hármas-Körös folyó a Szelevény község keleti határánál lévő gátőrháztól a torkolatig
A Körösök (Sebes és a Kettős Körösök: Fekete és Fehér Körös) vize a Hortobágy-Berettyó vizével együtt Csongrád-Csanád megye északi részén érkezik, majd Csongrádnál (243,6 fkm) az Alsó-Tiszába torkollik. A Hármas-Körös folyó teljes hossza 91,32 fkm, a megyei szakasz – Csongrádtól (0 fkm) Szelevény község keleti határán lévő gátőrházig (12 fkm) tart, összesen 12 folyamkilométert tesz ki. Átlagos mederszélessége 70 m. A vízhozama és sebessége döntően az árhullámoktól függ, nyugalmi időszakban 1,5 km/h. A Körös vízgyűjtőjén történt egykori folyószabályozási munkálatok a folyó természetes építő és bontó folyamatait (meanderező) nagyban megváltoztatta, mindenkori vízállását a vízgyűjtőn (Erdélyi középhegység, Sárrét) hullott csapadék, a víztározók, de különösen a Békésszentadrási duzzasztó befolyásolja. A duzzasztó hatására a felső szakasz lassúbb folyású állóvízhez hasonló, míg az alsó szakasz gyors, a Tisza áradásait követve erősen ingadozó vízjárású. Az egykori árterület tized területét foglalja magában a Körösök gátak közötti hullámtere. A folyó vonalában a nagykiterjedésű kaszálók, a fűz- és nyár erdők mellett számos kubiksor, és mentettlen úgynevezett szentély-típusú holtág őrzi az egykori vízivilág értékeit. Árvizek alkalmával a gyepek elöntőseiben rendszeresen sikeres a pontyok ívása. A hármas-körösi hullámtér a Körös–Maros Nemzeti Park részterülete, amelyre természetvédelmi előírások vonatkoznak, megyénkben az Iriszlói, a Malomzugi és a Brenazugi szentély jellegű holtágak kiemelt természetvédelmi területek!
Halállománya rendkívül sokszínű és változó, az áramlást kedvelő fajok mellett döntően a dévérzóna halai fordulnak elő. -
György víz
Csongrád dél-keleti határában fekszik a Serházzugi Holt-Tisza, melynek az aranyszigeti átjárótól a Tisza töltésig terjedő északi vége az egyesületi horgászvíz. Megközelíthető a lakott terület irányából az aranyszigeti átjárónál, illetőleg a Tisza árvízvédelmi töltésén. Területe 8 ha.