A tó egy régi kavicsbányató, átlagos vízmélysége 4-5 méter. A tó partján kiépített stégek vannak, a nyugati oldalán egy fedett kiülő található. A vízterület autóval teljesen körbejárható.
Horgászmódszer: Bojlizás dobással / behúzással
-
Stettni tó
A Stettni horgásztó és szabadidőpark Hegyeshalom nagyközség belterületén, a Bezenye felé vezető 1501 számú út mellett helyezkedik el.A Stettni horgásztó és szabadidőpark kialakítása 1995-ben valósult meg. Azóta a folyamatos fejlesztéseknek, a gondos tagságnak és helyieknek valamint a szabályoknak köszönhetően nemcsak a településen, hanem már megyeszerte, sőt, azon is túl közkedvelt és látogatott lett tavunk. A tavat a Lajta jobb – parti csatornája táplálja, a víz a tóból egy kifolyó csatornán tisztul, frissül ami a Lajta jobb – parti csatornájába jut vissza. A Stettni tó közel 2 ha területű, átlag 1,5 m mély, a meder alja agyagos, partja több helyen náddal tarkított. A Stettni tó halállományának döntő többségét a ponty teszi ki. Éves szinten közel 50 mázsa háromnyaras méretű egyed kerül a tóba, emellett jelentős a dévérkeszeg, a compó, a süllő, és a balin mennyisége is. Az Egyesület elnöksége öt évvel ezelőtt nyitott a sporthorgászat felé és az öt kiló feletti halakat védetté nyilvánította. Ezen lépés után 2018 óta kb. 80 darab 9 kg átlagsúlyú ponty érkezett a tóba. Összességében fogható itt átlagban 9 és 13 kg közötti ponty, de szép számmal található 15 kg feletti ponty is a tóban. Emellett hatalmas tokhalak és termetes amurok is foghatók.
-
Szalamandra tó(Tacsi-árok – Rák patak))
Soprontól nyugatra, a hegyek között, a Tacsi-árok völgyében kialakított völgyzáró gátas tó. Mellette iható vizű forrás (Természetbarát forrás), tűzrakó helyek, esőbeálló található. A tóban és a patakban élő folyami rák és a foltos szalamandra védett. A tó közvetlen közelében mobil kommunikációs szolgáltatás nem elérhető.
-
Sopronkövesdi tó
A Sopronkövesdi szabadidő tó hasznosításának elsődleges célja az, hogy a tagok részére biztosítsuk a sikeres halfogás feltételeit, valamint hozzátartozóik, vendégeik és a település lakosai számára a szabadidő kulturált eltöltéséhez szükséges környezetet. Ezen cél érdekében parkosított és pihenésre alkalmas környezetet kívánunk teremteni. Tervszerű és kontrollált hal telepítést kívánunk folytatni, úgy, hogy egyidejűleg a víz minősége ne romoljon, állapotát megóvjuk, sőt azon javíthassunk.
-
Révfalui csatorna (Győr)
A Révfalui csatorna a Mosoni Duna holtággal, és az Örömkőlaposi csatornával van összeköttetésben. A csatornában leginkább keszegfélékkel találkozhatunk.
-
Répce (GySEV vashíd-Rábca torkolás)
A Répce Kapuvár térségében torkollik a Rábcába, itt a Kis Rábával is találkozik. Ez a rész közkedvelt horgászhelynek számít. Jellemző halai: Ponty, kárász, csuka, keszegfélék.
-
Répce árapasztó csatorna
A Répce árapasztó-csatorna a Répcét, és a Rábát köti össze. A Répcelak térségében található csatorna jellemző halai: keszegfélék, ponty, kárász
-
Rétárok csatorna
A Rétárok-csatorna a Mosoni-Dunával van összeköttetésben. Jellemző halai: keszeg félék, ponty, kárász.
-
Rábca-Hanság vízrendszer
A Rábca a Répce és a Kis-Rába vizének egyesülésével Osli északi határában keletkező folyó, amely Abdánál torkollik a Mosoni-Dunába. A Rábca szabályozás földmunkáit a Rábával egyidejűleg végezték. A kanyargós Rábca teljesen új, nagyméretű medret kapott. Majdnem egyenes vonalban új 18-20 méter fenékszélességű csatornát ástak Győrtől a Kis-Rába és a Répce egyesüléséig 47,8 km hosszúságban 1886-1891 között.