Horgasznapijegy.hu

Horgászmódszer: Bojlizás dobással / behúzással

  • Duna-Tisza csatorna (Dunaharaszti, Taksony)

    Duna-Tisza csatorna
    22 km hosszú, RSD Dunaharasztitól – Dabas-Sárig tart.

    Nem tévesztendő össze a Bajától induló, és a Szerbiában a Tiszába vezető Ferenc-csatornával! A Kiskunságon át több száz éve tervezgettek mesterséges csatornát, a Dunaharaszti – Dabas – Cegléd – Szolnok vonal mentén. Az építkezés 1947-ben kezdődhetett el, Tildy Zoltán köztársasági elnök jelenlétében. A Ráckevei-Duna ágból indultak, és 10 km-t haladtak délkeleti irányban, majdnem eljutva Dabasig. Az akkori tervek még a csongrádi becsatlakozást tartották legmegfelelőbbnek, bár viszonylag jelentős a szintkülönbség: Dunaharasztinál 98 méter a tengerszint feletti magasság, míg a homokhátság tetejét Cegléd térségében érte volna el a csatorna kb. 132 méter. Innen a Tiszához majdnem 50 métert kellene ereszkednie, Szolnoknál 82 méterig. Többféle terv is készült még 1947-ben, magas vezetésű, illetve mélybevágású csatornára is. A munkálatok azonban három hónap után félbeszakadtak, feltehetően a nagy költségek miatt, és azóta sem kezdődtek újra, bár többfajta új nyomvonalterv született.
    A csatorna jelenleg 22 kilométer hosszú, Dunaharaszti és Dabas-Sári között. Az eleje, nagyjából az 51-es elkerülő út hídjáig, erdős, magas partú, változatos, szép és érdekes, hangulatos a kijárat a Ráckevei-Soroksári Dunáról. A híd utáni szakasz azonban már majdnem végig nyílegyenes, egészen a Dabas-Sárinál kiinduló Dunavölgyi-Főcsatornáig, amely Bajáig vezet. Általános ismertető

    A Duna–Tisza-csatorna egy több száz éve tervezett mesterséges csatorna, amely a Kiskunságon át vezetne, a Dunát kötné össze a Tiszával körülbelül a Dunaharaszti-Dabas-Cegléd-Szolnok vonal mentén. A műtárgyból eddig csak egy kis rész, 22 kilométer készült el.

    A csatorna az építését követő másfél évtizedben folyamatosan beépült a Duna-völgyi belvízrendszerbe, annak kettős működésű főcsatornája lett. Fő feladata az öntözővíz továbbítása és a belvizek levezetése.
    A horgászati lehetőségek tárháza viszont szinte végtelen! A csatornapecát kedvelők megtalálhatják itt számításukat, hiszen szinte valamennyi hazai halfaj – a pisztrángfélék kivételével – megtalálható ebben a hangulatos és jól megközelíthető csatornában.

  • Dabasi kavicsbányató

    Budapesttől délkeletre, 37 kilométerre Dabas mellett található gyönyörű környezetben ez a sóderbányából kialakított horgásztó. A Malév Horgász Egyesület kezelésében 1986 óta intenzíven telepített horgászhely. A tó 23 hektáron terül el. Változó mélysége 2-10 méter, sóderos fenékkel. A nád szépen körbeöleli a tavat, a rendezett partnak köszönhetően kényelmes horgászhelyeket tudtunk kialakítani. A halszaporodáshoz szükséges kíméleti területnek és a rendszeres halasításnak köszönhetően igen gazdag és változatos a halállomány.

  • Cseres-tó

    Kisoroszi közepén van a Cseres-tó, amely egy kavicsbánya gödrében alakult ki. Több mint 40 éve lehet benne horgászni, azóta folyamatosan telepítenek bele elsősorban pontyot, de jelentős az amur állomány is. A víz mély és tiszta, a kifogott halak jóízűek. Az autós horgászokat saját parkolóval várjuk. A Cseres-tó partjának a golfpálya területén levő része – déli/délkeleti oldal – védett terület, ott horgászni tilos.

  • Ceglédi I. téglagyári kubikgödör

    Cegléd központjától nyugati irányban a Budai úton haladva a Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont, a Cegléd helységnévtáblánál található, jobbra, az öt tóból álló vízrendszer.
    1954-ben a működő téglagyár bányagödreiben horgászó emberek – elsősorban a szolnoki Munkás Horgász Egyesületből kivált ceglédiek – közreműködésével alakult meg az ország 307. horgászegyesülete, amely azóta is ezt a nevet tisztelve és viselve szervezi a helyi horgászatot.
    2024 évben töltötte be fennállásának 70. évét, Egyesületünk.
    A téglagyári termelést és gödörképződést követve először az I. tavon, majd az egész vízfelületen, mind az öt tavon megindult a halgazdálkodás és a szervezett horgászat.
    A 307-es HE 180-200 fős aktív horgásszal működik megalakulásától szinte zavartalanul.
    Az Egyesület tulajdona az I., II. és IV. tó, melyeknek össz vízfelülete 14,3 hektár.
    Nagy érdeme az Egyesületnek, hogy a víz jó minőségét sikerült megőrizni, amit a rendszeres vízminőség-vizsgálatok igazolnak.
    A tavakba évenként több, mint 100 mázsa hal (ponty, amur, harcsa és keszeg) kerül telepítésre.
    Jellemző, hogy minden évben sikerül kapitális példányt is kifogni. Főleg harcsát, pontyot és busát.

  • Ceglédi II. téglagyári kubikgödör

    Cegléd központjától nyugati irányban a Budai úton haladva a Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont, a Cegléd helységnévtáblánál található, jobbra, az öt tóból álló vízrendszer.

    1954-ben a működő téglagyár bányagödreiben horgászó emberek – elsősorban a szolnoki Munkás Horgász Egyesületből kivált ceglédiek – közreműködésével alakult meg az ország 307. horgászegyesülete, amely azóta is ezt a nevet tisztelve és viselve szervezi a helyi horgászatot.

    2024 évben töltötte be fennállásának 70. évét, Egyesületünk.

    A téglagyári termelést és gödörképződést követve először az I. tavon, majd az egész vízfelületen, mind az öt tavon megindult a halgazdálkodás és a szervezett horgászat.

    A 307-es HE 180-200 fős aktív horgásszal működik megalakulásától szinte zavartalanul.
    Az Egyesület tulajdona az I., II. és IV. tó, melyeknek össz vízfelülete 14,3 hektár.

    Nagy érdeme az Egyesületnek, hogy a víz jó minőségét sikerült megőrizni, amit a rendszeres vízminőség-vizsgálatok igazolnak.

    A tavakba évenként több, mint 100 mázsa hal (ponty, amur, harcsa és keszeg) kerül telepítésre.

    Jellemző, hogy minden évben sikerül kapitális példányt is kifogni. Főleg harcsát, pontyot és busát.

  • Ceglédi IV. téglagyári kubikgödör

    Cegléd központjától nyugati irányban a Budai úton haladva a Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont, a Cegléd helységnévtáblánál található, jobbra, az öt tóból álló vízrendszer.
    1954-ben a működő téglagyár bányagödreiben horgászó emberek – elsősorban a szolnoki Munkás Horgász Egyesületből kivált ceglédiek – közreműködésével alakult meg az ország 307. horgászegyesülete, amely azóta is ezt a nevet tisztelve és viselve szervezi a helyi horgászatot.
    2024 évben töltötte be fennállásának 70. évét, Egyesületünk.
    A téglagyári termelést és gödörképződést követve először az I. tavon, majd az egész vízfelületen, mind az öt tavon megindult a halgazdálkodás és a szervezett horgászat.
    A 307-es HE 180-200 fős aktív horgásszal működik megalakulásától szinte zavartalanul.
    Az Egyesület tulajdona az I., II. és IV. tó, melyeknek össz vízfelülete 14,3 hektár.
    Nagy érdeme az Egyesületnek, hogy a víz jó minőségét sikerült megőrizni, amit a rendszeres vízminőség-vizsgálatok igazolnak.
    A tavakba évenként több, mint 100 mázsa hal (ponty, amur, harcsa és keszeg) kerül telepítésre.
    Jellemző, hogy minden évben sikerül kapitális példányt is kifogni. Főleg harcsát, pontyot és busát.

  • Bugyi II. Kavicsbányató

    Egyesületi, és magán tulajdonú horgász tó.

  • Bugyi II/2. Kavicsbányató

    horgásztatás tagok részére

  • Benta patak

    Dubics Tamás Horgász Egyesület víz területe 2,7.Átlagos víz mélység 2,5 méter .

  • Albertirsai víztározó

    Budapest felől a régi 4-es útról balra kanyarodva (Tó utcai játszótér) a Tó utcán keresztül jutunk el a Malom-Tóhoz.
    A tó történetét Szántó József Albertirsa Képes Krónikája néven megjelent helytörténeti kiadványban az alábbiak szerint írja le: „Jó ötszázötven esztendős az a tó. A Csíkos (ma Gerje-csatorna) patak északi partját magas gáttal megemelték és a vizet zsilipekkel zárták el, mely így magas tóvá szélesedett. Így keletkezett ”Margit asszony tava, amelyre 1411-ben malmot építtetett és halászati jogot nyert. A megépült vízimalom már a törököknek is adózott. A törökkor után ismét halastónak használták. Sajnos a vízimalmot a Molnárházzal együtt az 1945-48-as években lebontották.” A tó 2021-ben ünnepelte létrejöttének 610. évfordulóját.
    1983-ban az akkori Szabadság MGTSZ. dolgozói köréből alakult a Szabadság MGTSZ Horgász Egyesület mely 70 fős taglétszámmal kezdte meg működését. Társaságunk 1997. február 15-ig a Szabadság MGTSZ Horgász Egyesület nevet használta, majd ezt követően felvette a Malom-Tó Horgász Egyesület nevet és a 90-es évek végén a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetségéhez csatlakozott, melynek a mai napig is tagja.
    A 3,2 ha területű tó közepén szigettel az 1990-ben végzett kotrási műveletnek köszönhetően nyerte el végleges formáját. Jó halállománnyal, kulturált környezettel, barátságos, segítőkész helyi horgászokkal várja az ide érkezőket. A tó saját parkolóval rendelkezik, a közelben élelmiszerüzlet (Penny Market) és játszótér található. Sátorozásra és a kijelölt helyen tűzrakásra, bográcsozásra is van lehetőség. Az évi rendszeres (6-8 alkalommal történő) haltelepítésnek köszönhetően jó fogási eredményekre lehet számítani. A telepítések zöme ponty (akasztói sziki ponty), alkalomszerűen keszeg és ragadozó is kerül a vízbe. Az évekkel ezelőtt bevezetett 4kg-os felső súlykorlátozásnak köszönhetően sikeresen lehet akár nagytestű halakat, főleg pontyot, amurt, vagy akár harcsát is fogni. A tó átlagos vízmélysége maximális vízállás esetén 1,5 méter, de csapadékszegény időszakban is horgászható vízmélységgel rendelkezik.
    A tó egész évben, horgászható. A 160 fős éves területi jeggyel rendelkező horgászok mellett, napijegyes horgászatra is van lehetőség, reggel 6:00 órától 18:00 óráig, illetve május 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakban éjszakánként (péntekről szombatra és szombatról vasárnapra 18:00 – 06:00-ig) is. Csónak és etetőhajó használata, valamint a lékhorgászat nem engedélyezett.
    Fogható halak: ponty, amur, süllő, harcsa, csuka, keszegfélék, kárász. Törpeharcsa nincs!
    Napijegy váltásra a Malom-Tó horgászrendjének megismerését, tudomásulvételét követően az alábbi helyszíneken van lehetőség:
    Betty büfé (2730 Albertirsa, Pesti út 84.)
    My fishing horgászbolt (2730 Albertirsa, Pesti út 47.)
    Fishing Box Horgászbolt (2200 Monor, Móricz Zsigmond u. 25.) Értékesítés kizárólag nyitvatartási időben. hétfő- péntek: 8-18-ig, valamint szombat: 6-13-ig.