Horgasznapijegy.hu

Horgászmódszer: Bojlizás dobással / behúzással

  • Veresegyházi Öreg tó

    7.7 hektáros gyönyörű tó a város közepén. Egyedülálló úszó lápos ,nádasok jellemzik a területet.
    Az egyesületi kezelésben lévő tó szinte egyedülálló Magyarországon. Víz mélység átlagosan 1.9 m.
    A tagság létszáma 180 fő + 41 Gyermek horgász
    Címe: 2112 Veresegyház Találkozok útja 2.
    Intenzíven telepitett horgásztó. A fogható halak tekintetében változatos a paletta, Ponty, Amur, Compó, Harcsa, Süllő, Balin, Csuka, Sügér, Keszegfélék, Kárász, Törpeharcsa is (sajnos) fogható.

  • Váci DCM-tó

    Vác külterületén található bánya tó. Főként békés hallal van telepítve 9 ha vízfelülettel rendelkezik.

  • Tököli Sóderbánya-tó

    Natura 2000 – különleges természetmegőrzési terület! A tóhoz tartozó Vízüggyel egyeztetett közlekedési útvonalak (behajtás ás áthajtás) térképét mellékeljük. Kavicsos sóderbánya-tó a Duna Pest megyei hullámtéri részén, elsősorban békés halas horgászatra alkalmas, egyéb szolgáltatás nincs. Várható rekultiváció.

  • Tőzegbánya tó

    Budapesttől 20 percre, az M7-es Tárnoki lehajtójánál található természetvédelmi környezetben elhelyezkedő tavunk.

    Az alábbiakban szeretnénk Önt megismertetni egyesületünk történetével:

    A tó a hatvanas években folytatott tőzegbányászat következtében alakult ki. Medrét elsősorban csapadék és talajvíz töltötte fel, a későbbiekben néhány forrás is előtört, és biztosítja a vízutánpótlást.

    A tőzegtermelés megszűnte után a horgászatot és a természetet szerető emberek a Lenin MGTSZ, illetve a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár dolgozói 1970-ben megalakították a GYAPJÚFONÓ – TÁRNOK HORGÁSZ EGYESÜLETET.

    Az egyesület első elnöke Somogyi László lett, titkára Faragó Béla.

    Az egyesülethez később – 1973-ban – csatlakozott a Magyar Távirati Iroda is.

    Az egyesület negyven éve alatt fokozatosan bővült, fejlődött, mára kiegyensúlyozott gazdálkodású, stabil alapokon álló, tervszerű halgazdálkodást folytató egyesületté fejlődött.

    Tagságunk továbbra is a horgászatot kedvelő, természetszerető emberekből tevődik össze, és szívügyének tekinti a tó gondozását, megőrzését.

    Szívesen látunk minden vendéget, aki szereti a horgászatot, és betartja előírásainkat. Korlátozott mértékben lehetőség van új tagok felvételére. Ennek feltételeiről egyesületünknél tájékozódhat.

    A tó megközelítése:

    A tó Tárnok üdülőtelepe mellett fekszik az M7 autópálya közvetlen közelében. Az M7 autópályán mindkét irányból a Tárnoki lehajtónál kell lehajtani, majd Sóskút irányába közlekedni. A sóskúti körforgalomnál az első kihajtón jobbra Tárnok irányába, majd az M7 –es alatt áthaladva kb. 100 m után tábla jelzi a lehajtást jobbra a tóhoz.

    Érd felől a sóskúti úton kell haladni, majd az M7 autópálya előtt kb. 100 m-re, balra a tábla szerint, Sóskút felől a körforgalomból Érd felé kihajtva az autópálya alatt áthaladva mintegy 100 m után jobbra a tábla jelzése szerint.

  • Táborfalvai horgásztó

    Táborfalván a horgásztavat 1984-ben hozta egy horgászni szerető kis közösség. 1986-ban alapítottak egyesületet, mely azóta is működik és napjainkban 100 tagot számlál. Az egyesület zártkörűen, de MOHOSZ tagszervezetként a helyiek horgászattal összefüggő pihenését, kikapcsolódását szolgálja.

  • Tápiógyörgyei téglagyári tavak (II. tó)

    Kb. 2 ha területű,sekély vizű bányató. nagy része megközelíthető gépkocsival (kivétel a gát felőli rész, sorompóval lezárva)

  • Trianoni csatorna

    Az első bécsi döntést(1938) követően a határ északabbra került, sajnos csak pár évre. Letkés határában 1943-ban készült el az a mintegy másfél km-es szakasz, melyet a helybeliek Új Ipolynak, más források „Trianoni-csatornának” neveznek. Ezzel akarták szabályozni, kiegyenesíteni a folyót, mivel a régi meder igen kanyargós volt. A háború véget vetett e terveknek, így maradt emlékül ez a mesterséges holtág a horgászok örömére.

    Aki szereti a nehéz akadós terepet, egyszer próbálja meg. Megéri! Itt tényleg meg kell küzdeni a halakkal. Nagyon szép, egészségesek a halak. Halállományának zömét a ponty, amur, nagytestű kárász, apró keszegfélék, csuka és sajnos a törpeharcsa adja. Nem könnyű pálya! Nincs szükség hosszú botokra, mivel a dobótávolság igen csekély, kb. 20-30 méter. A meder igen akadós, nehéz pálya. A meder alja elég iszapos, ezért a megfelelő végszerelék ill. csali megtalálása nagyon fontos. Azoknak ajánlom a tavat, akik szeretik a fejtörős, cserkelős pecákat, valamint nem riadnak vissza egy kis nomád pecától!

  • Szigetszentmiklósi 1. kavicsbánya tó „Kapcsos tó” 10855 hrsz

    Szigetszentmiklós 1. Kavicsbánya tó”Kapcsos tó”. Budapest -Csepeltől 8 km.MO felüljáró után 100 m, a FLÓRA Hungária Virágkereskedéssel szemben.A tó nagysága 10.1 He.Bányató ,vendégjegyes horgásztatás, csak sport horgászat.6 horgászhely.3 két ágyas, fűthető, hűtővel és mikróval,vízforraló van felszerelve.Helyfoglalás előre egyeztetve: 06 20 349 2859.Halvédelmi eszközök:pontybölcső, nagyméretű sűrű lyukú merítő, fertőtlenítő, merev rudazatú mérlegelő kötelező.Fonott zsinór horog előkének sem használható.Horog:mikroszakálas vagy szakáll nélküli.Vendégjeggyel rabló halra horgászni nem lehet.Jelentős mennyiségű és nagyságú ponty és amur van a tóban.

  • Sinkár pataki (Püspökhatvani) víztározó

    A több mint 80 hektáros vízfelülettel rendelkező víztoározó, Püspökhatvan, Acsa és Csővár települések között helyezkedik el. A festői természeti adotságokka rendelkező tározó sok kapitális halalat rejt magába. A tó vizellátását a Sinkár-patak biztosítja, szinte egész évben. A helyenként akár 8 méter mély vízterületnek nem okoznak problémát az aszályosabb időszakok sem.

  • Somlyó-csatorna

    A Somlyó-sziget gyakorlatilag láthatatlan a Soroksári-Dunáról. Mindössze három, szinte láthatatlan pont árulkodik arról, hogy Ráckeve és Dömsöd között a bal parton egy jókora sziget rejtőzik. Egy híd egy áteresz és egy zsilip gondoskodik arról, hogy megtaláljuk a rejtett Dömsödi Holt-Dunát, a Soroksári-Duna egyik legszebb mellékágát.
    A Dömsödi Holt-Duna a Soroksári-Duna legnagyobb szigetét, a Somlyó-szigetet öleli körül keletről. Már ebből is következik, hogy a Dömsödi Holt-Duna 6,5 kilométerével a leghosszabb mellékág is. Ebbe azonban bele lehet kötni, hiszen a mellékágat 1941-ben [1] kettévágták a Dömsödi Árapasztó-csatorna megépítésével, ami egy 4,1 (Somlyó-csatorna) és egy 2,4 (Dömsödi Holt-Duna) kilométer hosszú szakaszra osztotta fel. Ez a Somlyó-sziget legvékonyabb pontján épült meg, ahol a sziget mindössze 37 méterre szűkül le. Ez a csatorna egyben a különös alakú Somlyó-szigetet is kettévágja.
    A Somlyó-csatorna 4,1 kilométeres hosszú, a Somlyó-szigeti keleti oldalán húzódik. Változatos a domborzat, legalábbis egy alföldi dunai szigethez képest sok a mélyebb rész, egykori medermaradvány, ahol mostanában leginkább a belvizet vezetik le. Sok helyen megvan még az egykori földhasználat emléke a tanyavilág, melyet még nem számolt fel teljesen a nyaralók érdekében végzett parcellázás.
    A holtág szélessége hosszához képest viszonylag csekély, 15 és 30 méter között váltakozik, melyet a parti nádasok tovább szűkíthetnek. Némi vízutánpótlást kap a Soroksári-Dunából a Ráckeve felé eső szigetcsúcsnál az út alá beépített vascsövön keresztül, de ez a vízmennyiség nem elegendő ahhoz, hogy élő folyó képét mutassa. Mélysége elérheti a 1,5 métert is helyenként, azonban ez az érték folyamatosan csökken, hiszen a csekély vízhozam nem képes kiöblíteni belőle a felhalmozódó szerves anyagot. Gyakori a békalencsével fedett szakasz, az alsó részen, a zsiliphez közel pedig már a nádas is megjelenik.  
    Mindkét partján a természet az úr, annak ellenére, hogy a mozaikosan elhelyezkedő parti nyaralók néhány helyen megközelítik a holtágat. A parton közvetlenül nem vezet út, éppen a nyaralók miatt, azonban a holtágra merőleges utakon könnyű a lejutás. Ott ahol a parton is vezet ösvény elsősorban a horgászok használják. A balpart, azaz a Duna-Tisza köze egyhangúbb, itt erdők váltakoznak szántóföldekkel, járható út nem vezet végig a parton, de a jó horgászhelyek megközelíthetőek.