Csongrád dél-keleti határában fekszik a Serházzugi Holt-Tisza, melynek az aranyszigeti átjárótól a Tisza töltésig terjedő északi vége az egyesületi horgászvíz. Megközelíthető a lakott terület irányából az aranyszigeti átjárónál, illetőleg a Tisza árvízvédelmi töltésén a György-víz felől. Területe 33 ha.
Halfaj: Harcsa
-
Atkai Holt-Tisza
Az Atkai Holt-Tisza Csongrád-Csanád megyében Algyőtől északra, az Alsó-Tisza folyó jobb partján (200-196 fkm között) található mentett oldali holtág. A vízterület a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet részterülete, közel 8 km hosszú – átlagmélysége 4 méter – medre változóan iszapos-agyagos, partszéle jellemzően vízitökkel benőtt. Vízpótlása műtárgyak által biztosított a Sándorfalvi, a Percsorai és az Algyői-főcsatornán keresztül. Elsődleges vízgazdálkodási funkciója a belvíz tározása. A holtág tiszai árhullám esetén gravitációs úton is tölthető. Az egykori széles tiszai kanyarulat patkó alakjának északi-nyugati részén egy szigetet található. A főág mintegy 7 km szakasza horgászható, északi végén található a védett kíméleti terület. A sziget déli részén, a másik ág az úgynevezett Kis -Tisza, sekély, bedőlt fás, vízinövényekkel sűrűn benőtt igazi halbölcső. A szigeten található a III.-as kikötő és a foglalható sporthorgász (hárombotos) horgászhelyek. Atka „nagyhal” állománya jelentős, sok kapitális méretű ponty, amur valamint ragadozó hal fogható.
-
Algyői főcsatorna
Az Algyői- vagy Fehér-tói csatorna vízkészletét a Tisza és a XX. században létrehozott zsiliprendszer és szivattyútelep állandóan-mesterségesen-biztosítja, szabályozza. A csatorna fontos eleme a térség vízgazdálkodásának. Tápcsatornaként funkcionálva ellátja Magyarország egyik legnagyobb szikes tavát a szegedi Fehér-tavat. A partját idős fűzfák szegélyezik, medre egyenes lefutású, hol keskeny, hol kiszélesedő területrészekkel tagolt.
-
Akolszögi Holt-Tisza
Az Akolszögi-holtág Csongrád-Csanád megyében Szegvár település mellett – nyugatra – a Tisza hullámterében, a folyó bal partján (223-221 fkm között) található egykori hajtűkanyar (85.-ik átvágás). A vízterület víz utánpótlása kizárólag a Tisza árhullámaiból gravitációs úton biztosított a holtág nyugati partoldalánál lévő fokcsatornán keresztül. A terület természetvédelmi oltalom alatt nem áll, azonban a tiszai halállomány kiemelt szaporodó, előnevelő része. A vízterület aszályos időszakban képes a felére zsugorodni, emiatt a sekély mederben és a széles mélyen fekvő ártéren felnőtt sásos füzesek a csukák és pontyok kedvelt ívóhelye a következő tavaszi árvíz idején. Az árvíz levonultával az itt található, az átlagnál szélesebb hullámtérnek köszönhetően rengeteg tiszai hal marad a holtágban. Átlag mélysége 2.5 m, medre erősen iszapos, az előrehaladott eutrofizáció miatt a vízinövényzet társulások tömegesen előfordulhatnak.
-
Algyő-Szeged vasútvonal mentén elterülő kubikgödrök
3 tórendszerből álló víz terűlet, legfőbb halfaj a ponty
-
Öcsödi holtág
Feliszapoltsága közepes mértékű, előrehaladott eutrofizáció jellemzi. Szélessége 80 méter, átlagos vízmélysége 1,5 méter, vízutánpótlása nem megoldott, így jelenleg vízszintje rendkívül lecsökkent. Vízminősége nyáron erőteljesen leromló, halállománya mérsékelt, leginkább keszegfélék, ezüstkárász, csuka, ritkábban ponty akadhat horogra. Horgászati frekventáltsága nem jelentős.
-
Édenkert-tó I-II (Sarkad 3279,0638/5 hrsz.)
Az Édenkert-Tavak I-II. Sarkad Város Ékszeres doboza. Az Éden-tó I. korábban is létezett, egy mocsaras, hulladéktól sem mentes terület volt, melyet a 90-es évek második felében egy pályázat révén rehabilitáltak. Az Éden-tó II.-t pedig a 2000-es évek elején alakították ki, az Édenkert-Tavak mellett elhaladó Gyepes-csatorna kiszélesedő szakaszát egy töltéssel leválasztották, és az így létrejött tó közepén egy mesterséges sziget szintén helyet kapott.
A rehabilitáció után az Önkormányzati tulajdonban lévő vízterület horgászhatóvá vált.
Jelenlegi halgazdasági hasznosítója (2013. március 15-től) az Édenkert tavaknak, a Sarkadi Éden Horgászegyesület. -
Villogó-főcsatorna a Karcagi I-III-IV-főcsatornával
Egész évben állandó vízszint jellemzi, 2019-ben kotrásra került, teljes hosszában horgászható, átlagosan 1,5 m mély. Frekventált csatornai vízterület, halállománya gazdag, leginkább ponty, amur, ezüstkárász, keszegfélék, csuka, süllő a horgászok célhala.
-
Torzsási-zugi holtág
A holtág 1873-1889 között alakult ki, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületéhez tartozik. Tengeris-zugi holtágnak is nevezik. Medrének feliszapolódása csekély, növényzettel való benőttsége kis mértékű, vizének minősége általában jó. Vízcseréje megoldott, feltöltése a felső végén lévő szivornyán keresztül lehetséges, de töltődhet belvizekből is. Szivattyúsan üríthető a Hármas-Körös felé. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, horgászat, üdülés. Partja körben 80 százalékban hétvégi házakkal beépített, emiatt megközelíthetősége korlátozott. Halállománya változatos, általában békés halak kerülnek horogra, de ragadozók közül a csuka és a süllő állománya is figyelemreméltó.
-
Tuskós-tó (Doboz 014/1 hrsz.)
Ha Dobozt Békéscsaba, illetve Gyula felől a 4234 jelű közúton közelítjük meg, a Kettős-Körös
hídján áthaladva két bányagödör tárul szemünk elé a Tuskós- és a Digó-tó: A dobozi Petőfi Horgász
Egyesület kezelésében áll mindkettő. A Tuskós-tó területe 2,6 hektár, tájrendezése 2000-ben történt
meg, azóta a horgászok paradicsoma, horgászversenyek színhelye. A tó medre eredetileg
kubikgödör volt, majd beültették nyárfákkal. Az 1970-es évek elején a tartós vízborítás után a
nyárfák kiszáradtak, s egyik télen a jég szintje felett kivágták. A tuskók közti mélyebb, állandó
vízborítást betelepítették halakkal.