Egy régóta működő, tradicionális horgász egyesület víz területe a Kisbácsai tó. A tavon csak egyesületi tagok, és a MOHOSZ által kiadott, gyermek jegy birtokosa horgászhat. Három víz területből áll. Ebből intenzíven egyet a legnagyobb méretűt telepítjük.
Halfaj: Harcsa
-
Beledi bagger I.tó
Beled város külterületén a Kis-Rába folyó mellett található. A tó a Kis-Rábából kapja a friss vizet. Sok nagyméretű ponty, amúr, csuka, harcsa van a tóban. A 2021-ben a kifogott legnagyobb ponty 26 kg, harcsa 89 kg.
-
Abdai Kavicsbánya I.
AZ ABDAI I: KAVICSBÁNYATÓ HORGÁSZRENDJE
1. Az Abdai I. tavon a bányaművelés alatt álló, táblákkal megjelölt területen tilos a horgászat!
2. A vízterületen, az egyes haltelepítések után a telepítést követően teljes horgásztilalom van a telepítést követő szombatig, amiről a vezetőség a tagságot az Egyesület internetes honlapján, valamint facebook oldalán e-mail cím megadása esetén elektronikus levélben is értesíti.
3. Az Abda I. tó vízterületén fürödni, csónakázni, és emberi mozgatásra alkalmas vízi járművet használni tilos!
4. A vízterület környezetében a közlekedő horgászoknak hatósági mellény viselése kötelező.
5. A lékhorgászat tilos! -
Abdai kavicsbányató
Győrtől 12 km-re, Abda határában található a 8 ha kiterjedésű, helyenként kb. 20 méter mélységű, türkizkék színű, szinte iható tisztaságú tó. Hatalmas víztömegével uralja a tájat. Partján már megtelepedett a növényzet, egyre több bokor és fa nő a víz szélén, ezáltal a korábbi holdbéli táj egyre jobban hasonlít egy hangulatos vízparthoz.
A Szigetköz H.E. 1990-ben, majd 2000-ben szerezte meg a horgászati jogot, azóta a tó kedvelt horgászhelye az abdai, börcsi és győri horgászoknak, de Ikrényből és a környék többi községébõl is szívesen látogatják a horgászok.A tó rendszeres telepítése minden évben megtörténik, amelynek során zömmel ponty, de esetenként csuka, süllő, ezüstkárász és dévér is kerül a vízbe.
A tóban fogott legnagyobb halak – egy 64 kg-os és egy 44 kg-os harcsa 2002-ben, illetve 2004-ben – Fekete Csaba nevéhez fűződnek, de minden évben több 10-20 kg közötti ponty is horogra kerül. A nyári meleg hónapok sokak örömére rekordméretű amurokat is adnak. A süllő és a csuka horgászata nem olyan aktív mint a pontyé, de aki e két rablóhalra megy, a rendszeres telepítésnek köszönhetõen nem fog csalódni.
Pontyra a fenekező önetetős módszer a legelterjedtebb, nyáron a bojlizás is egyre népszerűbb. Csukára, süllőre a legjobb módszer az úszós vagy a fenekező módszer élőhallal, halszelettel, illetve a pergetés műcsalikkal. Aki harcsára akar menni, az válassza az úszós vagy fenekező módszert, csaliként pedig a gilisztacsokor, pióca, nadály, lótetű, nagyobb testű ezüstkárász, keszeg ajánlott. Harcsára ugyancsak lehet a pergető módszert választani, műcsaliként a nagyméretű támolygó villantó, vagy a wobbler lehet a nyerő csali.Megközelíteni Győrből az 1-es főúton lehet, az Abda község végénél lévő panziónál, illetve benzinkútnál jobbra fordulva pár száz méter megtétele után érhető el a tó.
-
Vértesacsai halastó
A tó legjellemzőbb halfaja a ponty, de fogható még, amur, kárász, keszegfélék (dévér, vösrösszárnyú, bodorka, karika), compó, süllő, harcsa, balin, csapósügér és törpeharcsa is. A tóban számos 10 kg feletti ponty, testes amúrok, harcsák és süllők várják a horgászokat. A közel 30 éves tó reméljük még sokáig nyugtatja meg szépségével a környéken kirándulók szemeit, és kellemes élményeket nyújt az idelátogató horgászoknak is.
-
Tabajdi horgásztó
A Toldi Horgász Egyesületet a 70-es évek végén alapították. Alcsútdoboz – Tabajd határában fekvő régi sóderbányaként működő, a bezárását követően a bányaterületen felgyülemlő vízfelületet az alapító tagok kihasználva, halállomány telepítésével horgászvízként kezdték üzemeltetni. Céljuk a helyi és környékbeli horgászni szerető embereknek megadni a sporthorgászat lehetőségét.
Egyesületünk taglétszáma átlagosan 60-100 fő között mozog éves szinten. Jegyértékesítés kizárólag a tagok számára biztosított.
Vízfelület nagysága cc. 1 hektár, csak partról horgászható. A vízfelületnek nincs víz befolyása és kifolyása sem, így jól karbantartható. Az őshonos és telepített halállomány megtartása, valamint a nem őshonos halak bejutásának és elszaporodásának a megakadályozása egyszerűen kivitelezhető.
Éves telepítési mennyisége: 5-7 mázsa, többnyire 3 nyaras ponty, némi ragadózó és kevés őshonos sneci állomány.
Rendszeresen évente megrendezzük a tagság részére az egyesületi horgászversenyt. Amennyire anyagi lehetőségeink engedik szervezünk további programokat a tó környékére, pl.: főzőversenyt, tűzoltó versenyt, más egyesületekkel megrendezett közös horgászversenyeket, különböző gyermek programokat, népszerűsítve a horgászat szépségét. -
Velencei-tó
A Velencei-tó hazánk második legnagyobb természetes tava. A 2300 hektáros, szikes jellegű tó területének több mint egyharmadát borítja nádas.
A nádasok lagúnái vadregényes vízi barangolásokra nyújtanak lehetőséget a halat kereső horgászoknak és a kalandos vízivilágok szerelmesei számára egyaránt.
A főváros közelsége , a tó kedvező mikroklimatikus adottságai (a napfény tavának is nevezik az átlagosnál magasabb napsütéses órák száma miatt) és a természeti környezet szépsége (a madárrezervátum természetvédelmi területe nemhiába szerepel 1979 óta a Ramsari területek jegyzékében) következtében a tó turisztikai szempontból is kedvelt pihenő- és üdülőhely.
Az kevésbé ismert a tóról, hogy az ásványagtartalma átlagos vízállás esetén is megközelíti a termálvizek szintjét, és emiatt sokan jogosan tulajdonítanak vizének gyógyhatást is.A viszonylag sekély, átlagosan 1,5-2 méter mélységű tóban szinte valamennyi horgászati jelentőséggel bíró halfajnak ad otthont és élőhelyet. A leggyakoribb halfaj a ponty, szinte bárhol – úgy a nádasok szélein és öbleiben, mint a melegebb időben és késő ősszel a nyílt vizeken, és azok mélyebb részein is – számíthatunk fogására.
A tó vízszintje igen hektikusan képes változni, de az általában megfelelő körülmények esetében a haltelepítések mértéke jelentős, a jelenleg érvényes halgazdálkodási terv szerinti kötelező mennyisége évente 45 tonna fogható méretű ponty, továbbá 1,2 tonna növendék korosztályú süllő, csuka és balin (a változó élőhelyi adottságoktól függ a ragadozófajok aránya, harcsa telepítésére nincs szükség, mivel komoly önfenntartó állománya él a tóban) kihelyezését végzi a MOHOSZ mint halgazdálkodási hasznosító.
A tavon a legnagyobb élményt csónak használatával lehet szerezni. A tavon összesen nyolc, a közelmúltban megújult-megújuló csónakkikötő is rendelkezésre áll, melyek közül három, a sukorói Nullszelvényű kikötő, az agárdi Béke út kikötő és az agárd-dinnyési csónakkikötő a MOHOSZ üzemeltetésében van. Utóbbi kikötő szomszédságában található a hasznosító alapbázisa, a Velencei-tavi Kirendeltség és Horgászüdülő, ahol szálláslehetőség mellett csónak bérlésére is van lehetőség.
-
Vidámparki-tavak
Egy igazán szép környezetben lévő a város szívén két kis gyöngyszem.
Kulturált környezetben könnyen megközelíthető!
Család barát horgász-vizek. -
Sárszentmihályi-tározó
A Sárszentmihályi-víztározó Székesfehérvártól 15 km -re található, bányatavakból kialakult víztározó. Vízmélysége 0,5 – 3,5 méter is lehet, váltakozó mederviszonyokkal és régi elmosott gátakkal. Meszes talaja van.