Horgasznapijegy.hu

Halfaj: Ezüstkárász

  • Dunaszegi tó

    Dunaszeg Győr felöli oldalán 1,7 ha méretű tó szigettel.

  • Dénesfai kavicsbánya tó (gazdasági tó)

    Területe 31699 m2, a meder területe 13379 m2.
    A tó az egyesület saját tulajdonát képezi.
    A horgásztó Dénesfa és Répcelak között helyezkedik el Dénesfától kb. 1 km-re.
    Az elmúlt években a horgászegyesület egy villamosított tárolóépületet építtetett a tó partjára.
    Az egyesület célja a horgásztó körül pihenésre alkalmas terület kialakítása. Igyekszik a helyi és környező lakosok, kívülálló turizmus szempontjából kiváló pihenési, horgászati lehetőségek kialakítása.
    2025-ben tervezzük pályázati forrásból a tó teljes bekerítését vagyonvédelmi szempontból.

  • Dunakiliti kavicsbánya tó

    Dunakiliti külterületén található,0,5 ha területű bányató.Fogható halfauna, ponty amur kárász vegyeskeszeg süllő.
    Kialakított ivató tóval.

  • Dunakiliti mederátvágás

    A Dunakiliti térségében található mederátvágás közkedvelt horgászhelynek számít. Itt szinte minden halfaj megtalálható. A duzzasztóműtől alatta-felette 50 méterre horgászni tilos.

  • Concó-patak két szakasza

    A Concó-patak a Bakonyban ered, Komárom-Esztergom megyében, mintegy 290 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északi irányban halad, majd Ácsnál eléri a Dunát. A patakba beletorkollik a Saliházi-árok Hántánál, a Kisbéri-ér, a Battyáni-ér és a Pulai-árok Kisbér után, az Ürgemajori-csatorna, a Csépi-ér és a Szendi-ér Nagyigmándnál, valamint a Székes-patak Ácsnál. A Concó-patak és vízgyűjtő területe vízgazdálkodási szempontból a Bakonyér és Concó Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi. A patak a Vértes északnyugati, illetve a Bakony északi részének felszíni vizeit gyűjti össze.

  • Cuhai Bakonyér

    A Cuhai-Bakony-ér a Bakony egyik legjelentősebb patakja, a Duna jobb oldali mellékvize Magyarországon. Az Eplény község területén eredő patak észak felé folyik, majd 81 kilométer megtétele után Gönyűt elhagyva éri el a Dunát. A patak fölső, hegyvidéki szakaszát „Cuhának” nevezik, míg a Dudari-patak beömlése alatti, zömmel síkságon haladó részét „Bakony-érnek”. Az Öreg-Bakonyban eredő Cuha meredek sziklafalak között kanyargó vadregényes szurdokvölgye Porva-Csesznek vasútállomás és Vinye között húzódik. A patak mentén fut az 1896-ban megnyitott, eredetileg ipari célú Győr–Veszprém-vasútvonal, melynek látványos hegyvidéki szakasza alagutakkal, völgyhidakkal tűzdelt. A Cuha-völgy népszerű kirándulóhely.

  • Duna folyam Győr-Moson-Sopron megyei, 1850-1770,3 fkm közötti szakasza

    A Duna a Kisalföldre érve rengeteg hordalékot szállít az Alpokból, melynek egy részét itt rakja le, így alakult ki az a számtalan kis sziget, amely a táj északi részén található. Itt a Duna is több ágra szakad, számtalan holtágat is találhatunk a vidéken. A kisalföldi Duna-szakaszt a 19. század végén megkezdett átfogó közép- és nagyvízi folyószabályozások alapvetően átalakítottak. A főághoz kapcsolódó hullámtéri mellékágrendszerek felső torkolatait a 20. század első harmadában lezárták, így megszakadt az ágrendszerek és főág közötti közvetlen kapcsolat.
    Horgászati szempontból a Duna Kisalföldi szakasza halban gazdagnak mondható. A szakaszt nagyon változatos fogások jellemzik, szinte az összes regisztrált magyar halfajjal találkozhatunk (ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, balin, busa, sügér, márna, kősüllő, domolykó). A folyóvízi horgászat mellett nagyon felkapott horgászhelyek a különböző Duna-ágak, ahol festői környezetben horgászhatunk.
    A megyei területi jeggyel a Duna folyam 1850-1770,3 fkm-ig horgászható.

  • Ciráki tó

    Cirák, Beledi utcában található, 0,3 ha átlagos vízterülettel rendelkezik.

  • Concó patak

    A Concó-patak a Bakonyban ered, Komárom-Esztergom megyében, mintegy 290 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északi irányban halad, majd Ácsnál eléri a Dunát. A patakba beletorkollik a Saliházi-árok Hántánál, a Kisbéri-ér, a Battyáni-ér és a Pulai-árok Kisbér után, az Ürgemajori-csatorna, a Csépi-ér és a Szendi-ér Nagyigmándnál, valamint a Székes-patak Ácsnál. A Concó-patak és vízgyűjtő területe vízgazdálkodási szempontból a Bakonyér és Concó Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi. A patak a Vértes északnyugati, illetve a Bakony északi részének felszíni vizeit gyűjti össze.

  • Bácsai 3. sz. agyaggödör

    5,5 hektáros tiszta vízű bányatavunk festői környezetben várja a horgászat szerelmeseit.