NK XII-1 -es csatorna elhelyezkedése: Az 1950-es években öntözési célra mesterségesen kialakított, majd a 90-es évektől halgazdálkodási vízterületté nyilvánított öntöző csatorna az elmúlt években a környékbeli és messzebbről érkező horgászok számára is igen felkapott hely lett. Köszönhető ez a folyamatos telepítéseknek és a rendezett környezetnek, valamint a kedvező díjszabásnak. Jól megközelíthető szilárd burkolatú útról is, így rosszabb időben is kiváló horgászhelynek bizonyul.
Halfaj: Egyéb keszegfélék
-
NK XII-1 öntöző csatorna Tiszaföldvári szakasza (0+050 – 11+982 km szelvény között)
Az NK XII-1 csatorna Jász-Nagykun-Szolnok megye szívében elhelyezkedő, 12,77 hektáron elterülő 12 km hosszú vízterület a Nagykunsági öntöző főcsatorna mezőhéki hídja és a 442-es főút ölelésében. Víz utánpótlását a Tisza-tóból a Nagykunsági öntöző főcsatornán keresztül kapja és továbbítja a Tiszaföldvár határában található halastóba, valamint a Cibakházi Holt-Tiszába. Minden be és kivezetésénél halrácsok találhatók, melyek megakadályozzák az 5 cm nél nagyobb halak vándorlását. Intenzíven telepített vízterület 2,1 q/hektár (Kb 24q / év) telepítési átlaggal, melynek túlnyomó része békés hal. Apróhal állományának és szerkezetének köszönhetően a ragadozó halak természetes szaporulata is megfelelő, így az önfenntartó, évente kis mennyiségben pótlásra kerül. A vízterületre jellemző halak: ponty, amúr, csuka, süllő, balin, szürkeharcsa, keszeg, kárász és törpeharcsa. A teljes szakasz kamerával megfigyelt terület, továbbá 5 fő hivatásos halőr végez rajta folyamatosan ellenőrzést.
A bérelhető horgászhelyek kizárólag teljes árú éves engedély váltása után minden év 03.01-től elérhetők a helyi szabályozásoknak megfelelően, melyről érdeklődni a hasznosítónál lehet.
Szilárd burkolatú úton a 442-es főútról Tiszaföldvár-Homok felől Kunszentmárton felé haladva balkéz felé kb 800 m, továbbá a Tiszaföldvár-Homoki vasúti átjáróból a 442-es főúton áthaladva a gazdasági bejárón kb 2,5 km, illetve a Mezőtúri úton a Nagykunsági hídtól Tiszaföldvár felé 400 m-re
-
NKIII/2.
Az NK-III a Nagykunsági öntözőrendszer legnagyobb öntözőfürtje. Az öntözőfürt a Nagykunsági-főcsatornától keletre terül el. A terület magasabb részein a csernozjom talajok, a mélyebb fekvésű részeken a réti, és az öntéstalajok a jellemzők.
Tipikusan csatorna horgász víz. A nyári időszakban vízi növénnyel erősen benőtt.
Kunhegyes előtt a hídon át a híd jobb és bal oldala.
-
Kunszentmártoni Nagyéri (Csengedi) holtág)
A holtág a Hármas-Körös szabályozása során alakult ki, a bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunszentmárton városhoz tartozik.A holtág körül üdülőövezet épült ki mindkét partján, azonban a holtág végein, jellemzően a Kunszentmárton felé eső végén, számtalan horgászhely került kialakításra. A helyiek gyakran nevezik még „Csengeti holtágnak” vagy” Nagyéri holtágnak”. A vízterület 2,2 km hosszú és átlagos szélessége nagyjából 50- 55 méter között van, ebből eredően a vízfelület megközelítőleg 11 hektár. Az átlagos vízmélység 2,0 -2,2 méter között van az évszaktól függően (aszályos nyári időszakban alacsonyabb a vízállás). A vízfelület tiszta, minimális növényzettel a partok mentén, mely jellemzően nádból és gyékényből áll. A mederfenék egyenletes, az iszapréteg vastagsága nagyjából 10-15 cm. Ami a halállományt illeti, a Körös Horgászegyesület folyamatosan felügyeli a halállomány nagyságát, összetételét, állapotát és ennek megfelelően történnek a haltelepítések. A holtágban a békés halak közül nagy számban megtalálhatóak a kárászok, pontyok, küszök, valamint a keszegfélék. A keszegfélék közül a vörösszárnyú keszeg, a bodorka és a dévérkeszeg a legjellemzőbb. Ragadozóhalak tekintetében a holtág jelentős süllő és harcsa állománnyal büszkélkedhet. A vízben megtalálhatóak még az amurok, busák, illetve sajnálatos módon a törpeharcsák is, melyek visszahelyezése a szabályok értelmében tilos. Fontos azonban megemlíteni, hogy a kíméletes bánásmód minden élőlényt megillet! A holtág teljes területén, illetve partján TILOS a szemetelés. Az általános érvényű szabályok mellett kiemelt az etetőbóják, valamint a csónakkikötő karók eltávolítása a horgászat befejeztével. A horgászokra vonatkozó részletes és teljes szabályzat a napijegyen vagy a területi engedélyen olvasható, melyek az egyesületnél és a megjelölt helyeken válthatóak a Csengedi holtágra.
-
Milléri főcsatorna (57 km)
A csatorna kis esésű, lassú vízmozgású. A Millér – csatorna kettős működésű, belvíz-elvezetési, valamint öntözési igényeket elégít ki. A Millér – csatorna állandó vízfolyású.
A vízterület megközelítése gátközlekedési engedéllyel lehetséges. A Szolnok felőli terület esős idő esetén is megközelíthető.
Szolnok, Besenyszögi út felől az árvízvédelmi töltéstől a halastavak mögött húzódik, Besenyszög érintésével a „Gulyás” tiltóig. Szolnok alatt folyik a Tiszába.
-
Kovácsi holtág
A Tisza gáton haladva a Vízügyi múzeumot elhagyva induljunk el Nagykörű irányába, körülbelül 5 km megtétele után az ártéren megpillantjuk a vízterületet, nyáron horgászni nem nagyon lehet, mert a hínár rendkívül elszaporodott. Tulajdonképpen a folyó táplálja friss vízzel a holtágat, így gyakran amikor nem jön egy adott évben jelentős áradás, bizony elég kevés víz van benne. A vízpart megközelítése nem könnyű, viszont kárpótolhat bennünket a halfogás öröme. Halfaunája: Minden olyan halfaj megtalálható benne amely a Tiszában is él, és elviseli a nyáron felmelegedő állóvizet. Keszegfélék, kárász, compó, törpeharcsa szinte tömegével él benne, előfordul egy-egy ponty, amur is. Ragadozó közül elsősorban csukára számíthatunk
-
Karcagi Téglagyári Gödör
Hamarosan…
A vendéghorgászok a napijegyes helyeket foglalhatják el.
4-es főútról a Toyota szalon mögött.
-
Harcsás holtág
Területe 23 ha, melyet egy híd tagol ketté. A kisebb és mélyebb területe 9 ha, vízmélysége 250-320 cm, szélessége 70-90 m. Ez a terület sporthorgász célú. Partját kevés nádas és sok sok bedőlt fa jellemzi, ami kifejezetten kedvez a ragadozó halaknak. A víz igazán méltó a nevéhez, de nagy pontyok, amurok, süllők, ezüstkárász, keszegfélék is találhatók benne. Nagyobb terület 13 ha, mélysége 220-250 cm, szélessége 60-80 m. Kizárólag csak a jobb partja horgászható.
-
J-III/2. csatorna (0+50 szelvénytől a 9+880 szelvényig terjedő szakasz)
Kizárólag csak a Jászsági főcsatorna engedélyében szerepel, önálló engedély nincs kiadva rá.
Tiszasüly felől a halastavak irányába földúton, a másik vége Hunyadfalva, Kőtelek külterületén lehet megközelíteni.