Halfaj: Egyéb keszegfélék

  • Pósteleki-főcsatorna

    Időszakos víztartású, nehezen megközelíthető, horgászatra kevésbé alkalmas. Átlagosan 0,5-1,2 m mély. Vízinövény borítottsága nyáron jelentős, foltszereű szabad vízfelületekkel. Főként ezüstkárász, törpeharcsa fajokat jelentő csekélyebb halállományából kifolyólag horgászatilag nem frekventált.

  • Pap-zugi holtág

    Horgász egyesület 4.2 ha vízfelület.

  • Peresi holtág

    A Peresi holtág Magyarország egyik legnagyobb holtága. Kanyargós medrét 1872-1894 között, mederátvágással választották le a Hármas-Körösr jobb parrtján. Közigazgatásilag Mezőtúrhoz és a Békés megyei Gyomaendrődhöz tartozik. Jelenleg a térség egyik legkedveltebb holtága és üdülőterülete.

    Medre közepesen feliszapolódott, benőttsége egyes szakaszokon előrehaladott. Vizének minősége jó, feltölthető egyirányból a Hármas-Körösből. Leürítése gravitációsan és szivattyúzással lehetséges. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tározás, horgászat, üdülés. Rendkívül változatos környezetű, a tájformálásban fontos szerepet betöltő holtág, ritkaságokban is gazdag növény- és állatvilággal. Egyes partszakaszait sűrűn beépítették üdülőkkel. A holtág torkolatánál található az üzemen kívül helyezett Peres I. gőzüzemű szivattyútelep, amely ipartörténeti jelentőségű, s itt van a Körös-vidék élővilágát szemléltető bemutatóház is.

    A Peres, ahogyan horgászberkekben mondani szokás, igazi nehezített pálya. A vízpart egy részén meredeken leszakadó alámosott padmalyos, máshol beszakadt bedőlt fákkal tagolt, és van, ahol szelíd sekély nádasos, hínaras, vízinövényekkel szegélyezett idilli látvány. Teljes egészében szinte kiismerhetetlen vizivilág. Igazi, ős horgászvíz látszatát kelti. Különösen a felső vége olyan, mint egy háborítatlan mocsárvilág.

    Horgászati szempontból egyre népszerűbb, és a 2016-tól kezdődően kialakított okszerű faj és korosztályösszetételnek köszönhetően nagyon sok horgász álma valósult meg egy-egy szép amur, ponty, süllő megfogásával, de keszegállománya is figyelemre méltó. Aki viszont nagytestű harcsákra szeretne célzottan horgászni, bátran megteheti, hiszen a vizet szép számmal lakják kapitális egyedek ebből a fajból.

  • Poklás csatorna (Gyula)

    A Poklás-csatornáról általánosságban

    A szövetség által 2015 tavaszától hasznosított gyulai Poklás csatorna az általános horgászigények mellett kifejezetten sporthorgász célok kiszolgálására indított vízterület. Ez elsősorban a halállomány mennyiségében és minőségében mutatkozik meg, amely az aktuális telepítési időszaktól függően pontyból 600-800 kg/hektár körül alakul. Az adott területre vetített, halastavakéhoz hasonlítható állománynagyság kialakításával szövetségünk nem csupán a Gyulán és környezetében élő horgászok, illetve a megye sporthorgászai számára szeretne vonzó vízterületet fenntartani, hanem a megye településeire érkező, kiemelkedő horgászélményeket kereső vendégek, turisták részére is.

    A vízterület elhelyezkedése

    A Poklás csatorna Gyula város belterületén található, a Nagyrománváros helyi elnevezésű városrész keleti szélén, a Sittye utca és Uhrin János utca által közrezárt területen. Az Élővíz-csatornából történő vízfrissítés iránya szerint fentről a Kisökörjárás II. csatorna, lentről a Hunyadi tó határolja, a nagyrománvárosi oldalon pedig a várost körülvevő „alvó” körtöltés rézsűje, illetve a rendezett, parkosított, horgászatra teljes vonalán alkalmas partszakasz övezi. A csatorna „túlpartját” teleklábak tagolják, melyek egyes helyeken náddal, bokrokkal, fákkal szegélyezettek.

    Története

    A csatorna medre a várost körülvevő belső árvízvédelmi körtöltés kiépítésekor keletkezett. Az időközben feliszapolódott, elnövényesedett mocsaras medret Gyula Város Önkormányzata 2013-ban megvásárolta, majd kotrógép segítségével 600 méter hosszban elvégeztette rajta a mederkotrási munkálatokat. Elsődleges funkcióját tekintve zápor-és belvíztározó, továbbá a helyi tavak vízellátásának és vízfrissítésének biztosítását szolgáló ökológiai célú vízpótlás, emellett helyi mezőgazdasági jellegű vízszolgáltatás. A csatorna Gyula Város Önkormányzata és a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége között létrejött együttműködési megállapodás alapján sporthorgászvíz hasznosítást kapott. Szövetségünk 2014 őszén elvégeztette a belváros felőli partszakasz rehabilitálását és parkosítását, a csatorna 2015 tavaszától vált horgászhatóvá a körtöltés szerinti partvonalon.

    Hallállomány

    A Poklás csatorna halállományának kialakítása a szövetség telepítési gyakorlatának megfelelően történik. A tilalmi idővel, illetve méret- és darabszám korlátozással védett halfajok mellett jelentős mennyiségű keszegféle is található a csatornában, de a hasznosítás céljainak megfelelően utóbbi halakból, illetve kifejezetten a visszafogható méretű pontyokból emelt mennyiség kerül rendszeres kihelyezésre. Bár a csatorna a horgászati célú kezelést tekintve fiatalnak tekinthető, a halállományt már most sem csupán az éppen visszafogható méretű halak alkotják. Ezt bizonyítják a horgászok fogásai, melyek között már most is előfordulnak a 3-4 kilogrammos ponty, 5-6 kilogrammos amur, illetve a 2-3 kilogrammos süllő és csukazsákmányok is. Ez a már most is kedvező egyedméret-kondíció a jövőben – a kíméleti súlyhatároknak köszönhetően – várhatóan tovább erősödik majd.

    Horgászatot segítő információk

    A Poklás csatorna medrének mélysége változó, a felsővégi 2-2,5 méteres vízmélység fokozatosan csökken az alsóvégi területek irányába. A csatorna – különösen – alsóvégi fele nádtorzsákkal változó mértékben tarkított, melyek helyenként a víz alatt megbújva akadóssá teszik a terepet a szerelékek számára. A csatorna felső vége kevésbé leakadás veszélyes, itt jól alkalmazhatóak a legkifinomultabb horgászmódszerek is. Az alsóvégi néhány méter széles – valóban csatornajellegű – meder fokozatosan kiszélesedik és a felsővégi harmadon már inkább holtági jelleget ölt. Általánosságban elmondható, hogy leginkább a finomabban összeállított úszós és fenekező horgászmódszerek eredményesek a csatornán, de a nyílt partszakasz következtében a pergetéshez is optimálisak a körülmények.

  • Okányi záportározó tó (Okány 0359/12) Dancka-tó

    Az okányi településtábla előtt a főúttól nem messze található ez a különleges záportározó-tó

  • Orosházi Béke homokbánya horgásztó

    A Béke Homokbányató Orosháza Dél-Keleti határában, az Orosházát elkerülő út mellet helyezkedik el. A volt homokbányát az orosházi Béke Mgtsz művelte. A bányamunkálatok 1984-ben befejeződtek, közvetlen szomszédságában létrejött egy másik bányagödör, melynek művelésével szintén felhagytak. A két kitermelő hely összenyitása 1992-ben történt meg, ekkor kapta meg jelenlegi nagyságát.

    Szövetségünk a tavat 2006-ban vásárolta meg. Átlagos mélysége eléri a 4,5 métert, aljzata változatos, helyenként vízinövényekkel borított. A mederfenék néhol elérheti a 12-13 métert is, ami lehetővé teszi a víz hőmérséklet rétegződését.

    Vízpótlása csak talaj-és csurgalékvizekből valósul meg, így a vízszint ingadozása 0,3-0,5 métert jelent évente. Körben nádszegély, valamint vízparti lágy és fás szárú növényzet övezi. A tó az Orosháza és környékéről érkező horgászok kedvelt helye, de gyakran látogatnak ide messzebbről is. A helyi Kinizsi Horgász Egyesület gondozza környékét, partján található rendezvény-és halőrháza, ahol a helyi horgászrendről, halőrök telefonszámairól és a tóval kapcsolatos fontosabb információkról olvashatunk. Halállományában számos kisebb és nagyobb hal megtalálható, a horgászfogásokban leggyakoribb a telepített ponty, az amur, a süllő, a kárász és a keszegféle.

    A Gyopárosi tavak Orosházán, a Szentesi út és Fenyő utca által közrefogva, Gyopárosfürdő mellett fekszenek. Három tóegységre tagolt, az északi- és a déli-tó egész évben horgászható, a középső-tó május 1-től szeptember 1-ig a fürdő belterületén csónakázótóként üzemel, így ebben az időszakban nem horgászható. A gyopárosi fürdőkomplexum széleskörű szolgáltatásaival népszerű a vendégek körében. 670 métermélységű termálkútjának vizét 1999-ben nyilvánították gyógyvízzé.

    Az élményfürdő, gyógyfürdő és parkfürdő számos szolgáltatása mellett a középső tavon csónakázásra és vízi biciklizésre is lehetőség nyílik. A tavak vize sekély, átlagosan 1,2 méter. Horgászatok alkalmával leginkább kárászra, pontyra, kezszegfélékre és csukára érdemes próbálkozni.

  • Német-zugi holtág

    A holtág 1872-1887 között alakult ki, a Hármas-Körös jobb parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületén található. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége csekély mértékű, vizének minősége kedvező. Vízpótlása a Hármas-Körösből szivornyával és a Körösladányi öntözőrendszerből vízátvezetéssel lehetséges, de belvizekből is töltődhet. Leüríthető szivattyúzással. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, horgászat. Jelentős táji- és természeti értékei, gazdag és változatos, kevéssé háborított élővilága alapján szép példája az olyan mentett oldali holtágnak, ahol a vízpótlás megoldott és az antropogén hatások még nem okoznak túlterhelést. A „szentély” jellegű holtágak közé tartozik.

    Halállománya szintén változatos. Jellegénél fogva azonban elsősorban a pontyra és az amurra horgászók találják meg itt leginkább a számításaikat.

  • Mezőkovácsházi homokbányató

    A Sporthorgász Egyesület 1980-ban alakult, a helyi termelőszövetkezet akkor még művelés alatt álló homokbánya taván.
    Azóta a homokkitermelés a tavon megszünt, de az egyesületünk mintegy 150 fő felnőtt és mintegy 40-50 fő gyermekhorgásszal azóta is eredményesen működik. A bányató környezete gondosan ápolt, tiszta, környezete dús növényzettel borított. Teljes területe horgászható, a ponty horgászatára vonatkozó tilalom nincs. Napijegyet Mezőkovácsházán Blahó Zoltán horgászboltjában lehet vásárolni .

  • Nagyfok-zugi Holt- Körös

    Mentetlen hullámtéri holtág, időszakos vízjárású. Feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége előrehaladott, vízminősége nyáron nem megfelelő. Szélessége 60 méter, átlagos vízmélysége 1,5 méter. Halállománya a hullámtéri kubikokét, holtmedrekét reprezentálja az áradások és vízállapotok függvényében. Jellemző fajok a csuka, keszegfélék, ezüstkárász, compó, sügér. Csekélyebb halállományából kifolyólag horgászatilag nem frekventált.

  • Nagytóti-Toprongyosi csatorna (Zsadány 043 hrsz.)

    A környező vízkivételi igényeknek megfelelően változó víztartású, meder átlagosan 0,6-0,8 mély, vízinövény borítottsága nyáron jelentős, foltszereű szabad vízfelületekkel, alsó szakasza horgászható. Csuka, sügér, ezüstkárász, keszegféle fajokat jelentő csekélyebb halállományából kifolyólag horgászatilag nem frekventált.