Halfaj: Egyéb keszegfélék

  • Kengyártó tó

    Jól horgászható enyhén náddal és egyéb növényzettel benőtt átlag 120-cm átlag mélységgel rendelkező vízterület

  • Kepés-Lesvári csatorna

    A Képes-Lesvári csatorna Mórichida és Abda között helyezkedik el. Jellemzően keszegfélék lakják.

  • Keszeg ér

    A Keszeg-ér Győr-Moson-Sopron megyében ered. A patak forrásától kezdve északkeleti irányban halad, majd Győrsövényháznál eléri a Rábcát. A Keszeg-ér vízgazdálkodási szempontból a Rábca és Fertő-tó Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi.

  • Kapuvár-Bősárkányi megyei csatorna

    A kapuvár-Bősárkányi megyei csatorna Bősárkány és Osli között helyezkedik el. A Rábcával van közvetlen összeköttetésben. A vízben keszegfélék, csuka, kárász is található.

  • Kardos ér

    Az Sopronkövesden az országhatártól az Ikva-patak torkolatig.

  • Ikva patak (és vízrendszere)

    Ikva-patak (Sopronban az országhatártól a Hanság-főcsatorna torkolatig Tőzeggyármajorban), Tauscherbach (Ágfalván a határon), Liget-patak (Ágfalvától az Ikva-patak torkolatig), Sós-patak (Sopronban az országhatártól az Ikva-patak torkolatig), Kecske-patak (Sopronban, a Ferencz forrástól az országhatárig Harkán) Ausztriában beletorkollik az Arany-patakba (Goldbach), Gida-patak (Sopronban, a Várisi úttól a Kecske-patak torkolatig Harkán), Gida-pataki víztározó (Gida-patakon a Brand majori szőlők alatt) Kiszáradt, Rák-patak, Arany-patak (Nagycenken az országhatártól az Ikva-patak torkolatig), Csörgető-patak (Pereszteg).

  • Iparcsatorna (Mosoni-Duna)

    Egyesületünk 1926 évben alakult meg. Akkor kapta meg az Iparcsatorna vizterületét használatra. A víz három részre bontható a Belső-négyszögre, a 2km hosszú ágra és a Mosoni-Duna torkolat előtti Külső-négyszögre. A víz átlagmélysége a 2015-2016 évi kotrási munkálatok után 2,5 méter. Mivel az Iparcsatorna összeköttetésben van a Mosoni-Dunával, a halfauna is megegyezik az ott előforduló halféleségekkel. Rendelkezünk egy klubházzal melyben kapott helyet az iroda is. Az irodai fogadó nap minden kedden 17-19 óra között van. Napi területi engedélyt csak itt lehet váltani akár két hétre is előre. A víz koordinátái: 47.68601É 17.67539K . Helyi Horgászrend van érvényben, melyet minden váltott területi engedélyhez mellékelünk.

  • Ibolya-tó

    Az Ibolya-tó Sopron belterületén, a város ÉNY-i részén a Jereván lakótelepen található. A part mozgáskorlátozottak számára is megközelíthető. A teljes városi infrastruktúra elérhető (bolt, étterem, cukrászda, tömegközlekedés, e-autó töltő, stb.).

  • Ikrényi Holt Rába

    A korábbi folyószabályozások a nagyon kanyargós Rába szakaszt leválasztották az élő Rábától és így alakult ki Ikrény és Rábapatona községek között, az élő Rába folyó bal partján, az árvízvédelmi töltésen kívül a Holt-Rába, mely közel 60 éve a Szigetköz H.E. kezelésében van.

    A terület zárt víznek tekinthető, bár zsilipen keresztül kapcsolata van a Rába folyóval. Vízmélysége a kotrással mélyített részeken 1,5-2 méter, más helyeken sekélyebb. A meder talaja erősen iszapos, a part változó, a kotort részeken, a mélyebb szakaszokon meredek, míg a sekélyebb vizű részeken lapos. A parton cserjés, erdős részek váltogatják egymást, egyes feltöltődött részeken nádas található. Legkedveltebb szakasza a holtág alsó része, az úgynevezett „Tanítók vize”, mely a Rába zsiliptől az Ikrény alatti földhídig húzódik. A holtágat évente többször is frissíti a Rába magasabb vízállásakor beeresztett vize.

    A kanyargós tökleveles víz kiváló horgászhelyeket rejt, ugyanakkor a természetet kedvelőknek is élményt nyújtó kirándulóhely. A víz őshonos halai között megtalálható a csuka, compó, ponty, aranykárász, keszegfélék, van a vízben amur is és (sajnos) az utóbbi 20 évben nagyon elszaporodott a törpeharcsa is. Az egyesület főleg pontyot telepít a tóba, de az elmúlt években került a vízbe dévér, compó, süllő és csuka is. Az 1-1,5 méter mély víz és a telepített halak fajtája meghatározza az alkalmazott horgászmódszereket.

    A tó Ikrény községből az új lakótelep mellett a Rába töltés felé, Győrből és Rábapatonáról a Rába töltésen közelíthető meg, melyhez töltésközlekedési engedély szükséges.

  • Hansági főcsatorna

    A Hanság-főcsatorna a Fertő tó keleti partját köti össze a Rábcával, feladata a tó felesleges vizének levezetése. A Sarród részét képező Fertőújlaknál ered, és Rábcakapinál éri el a Rábcát, miközben számos kisebb vízfolyás, patak és csatorna vizeit gyűjti össze, például az Ikváét. A főcsatorna egy szakaszán horgászni lehet: a horgászvíz a zsiliptől (a Lászlómajort Fertőújlakkal összekötő úttól) a Fertő tó fokozottan védett területéig tartó kb. 1 km-es csatornaszakasz déli oldala. A csatorna 8-12 méter széles, 2-3 méter mély, a partján 2-3 méter széles nádas terül el. A horgászállások ebben a nádszegélyben alakultak ki, stég vagy egyéb mesterséges infrastruktúra nincs a területen.