Feliszapoltsága közepes mértékű, előrehaladott eutrofizáció jellemzi. Szélessége 80 méter, átlagos vízmélysége 1,5 méter, vízutánpótlása nem megoldott, így jelenleg vízszintje rendkívül lecsökkent. Vízminősége nyáron erőteljesen leromló, halállománya mérsékelt, leginkább keszegfélék, ezüstkárász, csuka, ritkábban ponty akadhat horogra. Horgászati frekventáltsága nem jelentős.
Halfaj: Dévérkeszeg
-
Édenkert-tó I-II (Sarkad 3279,0638/5 hrsz.)
Az Édenkert-Tavak I-II. Sarkad Város Ékszeres doboza. Az Éden-tó I. korábban is létezett, egy mocsaras, hulladéktól sem mentes terület volt, melyet a 90-es évek második felében egy pályázat révén rehabilitáltak. Az Éden-tó II.-t pedig a 2000-es évek elején alakították ki, az Édenkert-Tavak mellett elhaladó Gyepes-csatorna kiszélesedő szakaszát egy töltéssel leválasztották, és az így létrejött tó közepén egy mesterséges sziget szintén helyet kapott.
A rehabilitáció után az Önkormányzati tulajdonban lévő vízterület horgászhatóvá vált.
Jelenlegi halgazdasági hasznosítója (2013. március 15-től) az Édenkert tavaknak, a Sarkadi Éden Horgászegyesület. -
Élővíz-főcsatorna
A KHESZ legfrekventáltabb, halállományban leggazdagabb csatornai vízterülete, amely Gyula, Békéscsaba és Békés belvárosán is áthalad. Teljes hossza 34 kilométer. Útját a Gyula mellett, a Fehér-Körösön működő tömlősgát feletti zsiliptől kezdi, majd Gyula, Békéscsaba és Békés városok érintésével Békés után tér vissza a Kettős-Körösbe. Egész évben áramlik, ökológiai értéke jelentős, legjellemzőbb halai a ponty, a csuka, az amur, a compó, a dévérkeszeg, a vörösszárnyú keszeg, a bodorka, a sügér, de egyes részeken a domolykóknak és a jászkeszegeknek is szép állományai találhatóak. A városi szakaszain számtalan horgászhely található a partján, kifejezetten kedvelt vízterület, ahol a kezdő horgászok is könnyen élményeket szerezhetnek, akár testesebb halak fogásával is.
-
Végegyházi horgásztó
A horgásztó 2014 óta üzemel, a Végegyházi sporthorgász egyesület kezelésében. A tó területe 1 ha, megtalálható halfajok: ponty, amur, süllő, csuka, kárász, keszeg. Napijegy és sportjegy is kapható a tó partján lévő halőrházban a halőrnél. Súlykorlát pontynál 4 kg, amurnál 6 kg, csukánál 2 kg-tól felfele de csak az éves engedéllyel rendelkezők tarthatják meg. A tó aktuális nyitva tartása halőrháznál van kifüggesztve.
-
Álom-zugi holtág
A Hortobágy-Berettyó jobb parti, Mezőtúr közelében található, mentett oldali, csatorna jellegű holtága. Erősen feltöltődött állapotú, medre náddal benőtt, maradvány vízfelületei nyári időszakban vízinövényekkel borítottak. Horgászati jelentősége csekély, halállománya szegényes.
-
Villogó-főcsatorna a Karcagi I-III-IV-főcsatornával
Egész évben állandó vízszint jellemzi, 2019-ben kotrásra került, teljes hosszában horgászható, átlagosan 1,5 m mély. Frekventált csatornai vízterület, halállománya gazdag, leginkább ponty, amur, ezüstkárász, keszegfélék, csuka, süllő a horgászok célhala.
-
Torzsási-zugi holtág
A holtág 1873-1889 között alakult ki, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületéhez tartozik. Tengeris-zugi holtágnak is nevezik. Medrének feliszapolódása csekély, növényzettel való benőttsége kis mértékű, vizének minősége általában jó. Vízcseréje megoldott, feltöltése a felső végén lévő szivornyán keresztül lehetséges, de töltődhet belvizekből is. Szivattyúsan üríthető a Hármas-Körös felé. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, horgászat, üdülés. Partja körben 80 százalékban hétvégi házakkal beépített, emiatt megközelíthetősége korlátozott. Halállománya változatos, általában békés halak kerülnek horogra, de ragadozók közül a csuka és a süllő állománya is figyelemreméltó.
-
Tuskós-tó (Doboz 014/1 hrsz.)
Ha Dobozt Békéscsaba, illetve Gyula felől a 4234 jelű közúton közelítjük meg, a Kettős-Körös
hídján áthaladva két bányagödör tárul szemünk elé a Tuskós- és a Digó-tó: A dobozi Petőfi Horgász
Egyesület kezelésében áll mindkettő. A Tuskós-tó területe 2,6 hektár, tájrendezése 2000-ben történt
meg, azóta a horgászok paradicsoma, horgászversenyek színhelye. A tó medre eredetileg
kubikgödör volt, majd beültették nyárfákkal. Az 1970-es évek elején a tartós vízborítás után a
nyárfák kiszáradtak, s egyik télen a jég szintje felett kivágták. A tuskók közti mélyebb, állandó
vízborítást betelepítették halakkal. -
Temetőszéli holtág, Vésztő
Vésztőn a Holt-Sebes Holtág szabályozásával létrejött víztározó. A víztározó több, mint 4 ha- on fekszik sík területen. Átlagos vízmélység 2,2 m. A Víztározó egy J- forma elhelyezkedésű. 30-m től 80 m szélességig terjed a vízfelület. A parton a horgászhelyek rendezett sík füvezett. Télen általában nádvágással az egész tó körbe levágva így a tavon a temető felőli oldalon végig horgászható. A halfauna nagy részben ponty és dévérkeszeg.