A Hamvas csatorna a Keleti főcsatornától Hortobágy Berettyóig tartó szakasza.
Halfaj: Bodorka
-
Esőztető Öntözőfürt Kiegyenlítő tározó KFCS bal part, Hajdúszovát
A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságnak saját horgász egyesülete van, a TIVIZIG Keleti-főcsatorna Horgászegyesület. Az egyesület rendelkezik saját horgászvízzel, a Hajdúszováti öntözőfürt víztározó halgazdálkodási hasznosítójaként működik.
A víztározó közvetlenül a Keleti-főcsatornából kap kiváló minőségű vizet, mely öntözési időszakban folyamatos vízátvezetést, ill. vízpótlást jelent.A tározó Hajdúszoboszló közigazgatási területén helyezkedik el, de főként Hajdúszovát irányából érdemes megközelíteni.
Javasolt útvonal Hajdúszováttól – Hajdúszoboszló irányába a Takarmányszárító üzem műútján kb. 4 km távolság.A hajdúszováti víztározó több mint 23 ha területen helyezkedik el és 15 ha horgászható vízfelülettel rendelkezik.
Reggel 6:00 órától este 8:00 óráig lehet napijeggyel horgászni, éjszakai horgászatra a 24 órás, a heti vagy éves engedéllyel rendelkezőknek van lehetősége.
A tó területén sátorozni lehet, azonban csónakot és etetőhajót használni nem szabad.A téli horgászat kedvelői számára a léki horgászat engedélyezett, és pergetni is megengedett.
A horgászat magasabb színvonalú kiszolgálása érdekében szigorodtak a horgászati szabályok, így a helyi horgászrend ismerete és betartása kiemelt fontosságú!
-
Földesi horgásztó
A Földesi Horgásztavat 1991-ben hozták létre egy ősnádas területén. A horgászni szerető közösség a Rákóczi Mezőgazdasági Termelő Szövetkezettől kapta meg azt a 10 hektáros földterületet, ahol kialakításra került a tó. A Szövetkezet a földterület térítésmentes átadása mellett, földmunkálatok elvégzésével is segítette a horgásztó kialakítását. A horgásztavon található hat sziget kialakulásáért elsősorban az időjárás felelős, de ezek a szigetek ma már kiváló ívási helyet biztosítanak a halállománynak, ezen kívül esztétikailag is emelik a tó látványát. A kialakított medret 1992-ben töltötték meg vízzel a Keleti-főcsatornából, azóta is ennek a csatornának köszönheti a folyamatos vízellátását.
A legelső telepítések során ponty, amur és kárász került a tóba. Néhány tagnak köszönhetően folyami harcsa is gazdagította akkoriban az állományt, ezek mérete már 60 kg fölötti lehet, ivadékai pedig a mostanában fogott rekord méretű példányok. A feltöltés során a Keleti-főcsatornából is kerültek a tóba ivadékhalak. A tó süllő állománya is ebből az időből szármázik. A törpeharcsa a kezdeti években nagyon elszaporodott, így az akkori vezetőség feketesügért telepített a tóba, amely a törpeharcsa természetes ellensége. Ennek köszönhetően a törpeharcsa állománya mára már teljesen visszaszorult. Sajnos az orvhorgászok is megjelentek a tavon, akik főleg éjszaka járták a környéket, hálóztak, gereblyéztek. Ennek megakadályozása érdekében vezette be az akkori vezetőség a 24 órás őrszolgálatot.
A Földesi Horgásztó megfelelő üzemeltetése érdekében a horgászni szerető közösség 1996-ban alapította meg a Földesi Horgász Egyesületet, amely szervezet azóta is töretlenül végzi munkáját. Az egyesület célja, hogy tagjai érdekképviselete, érdekvédelme, az egyesület működési feltételeinek segítése és javítása mellett, a horgászsport fejlesztésével hozzájáruljon a szabadidő kulturális és hasznos eltöltéséhez, segítse elő, hogy törvényes keretek között működve, a társadalmi együttélés- és a horgászetika szabályai érvényesüljenek, és megvalósuljon a természet védelme is. A mindenkori vezetőség igyekszik fejleszteni, szépíteni és gazdagítani a tavat és környékét is. A Földesi Horgász Egyesület minden év januárjában tartja éves közgyűlését, ahol a tagság az elmúlt évi beszámolók meghallgatása után a követező év terveit, feladatait egyezteti. Ekkor kerül meghatározásra az éves tagsági díj, illetve a fejlesztési feladatok ütemezése is.
A horgásztó bejáratánál társadalmi munkának köszönhetően elkészült az őrház, ahol a 24 órás szolgálat működik. Az egyesület alapszabályában a tagság döntött a társadalmi munka végzéséről is, amelynek köszönhetően a horgásztó környéke folyamatosan épül és szépül. A telepítések minden évben több alkalommal is megvalósulnak. Elsősorban ponty és amur kerül a tóba. Egyesületünk tagjainak jó horgászatot, vendégeinknek kellemes kikapcsolódást kívánunk horgásztavunkon! -
Derecskei tározó (Kiserdei tározó)
A Derecskei Sport Horgász Egyesület Derecske külterületén található. A Rákóczi utca végén Földes irányába haladva található meg a folyószakaszt elhagyva a bal oldalon.
Közel 13 ha. vízfelület fogad minket, ahol a patkó alakú tó belső oldalán lehet horgászni.
Víz mélység 1-2m .
A tóban található halfajok : ponty , süllő, csuka, keszegfélék, telepítésük folyamatos.
amur, folyami harcsa, kárász.
(törpeharcsa gyérítés folyamatosan) -
Alsó-Kadarcs csatorna0+000-19+900
Az Alsó-kadarcs csatorna Nagyhegyes és Nádudvar közigazgatási területén a 33. számú úttól délre található 19,9 km hosszú csatorna, melynek egy része a Hortobágyi Nemzeti Park területén helyezkedik el, egy része pedig ennek határán.
Korlátozás: 33. számú főútól (47.552436, 21.323776) a Kisálomzugi hídig (47.533304, 21.242436) horgászni tilos! Horgászni a Kisálomzugi hídtól délre található területen területi engedély birtokában lehet. A területre önálló területi jegy nem kerül kiadásra. A Kösely összevont jegy jogosít éves horgászatra, vagy a Hajdú-Bihar Megyei összevont vízterületekre érvényes napijegy birtokában lehet horgászni. -
Berettyó folyó a csatlakozó csatornákkal: Nagyéri-, Esztár-Nagymarjai-, Hencida-Csereerdői-, Kis-Körösi-, Ördögárki-, Furtai-, Nyártói-, Poltralápi-, Pappzugi-csatorna, Kálló-főcsatorna
A Berettyó folyó a Réz hegység délkeleti részén a Ponor (779 m) hegy alatt 589 méteres magasságban, több apró patak egyesüléséből ered. Ezek a patakok hozzák létre a Berettyó nevű patakot, amely néhány kisebb eret felvéve immár bővizű patakként folytatja útját tovább. Ezután a Berettyó Krasznatótújfalu után észak-nyugatra, Valkóváralja után pedig északra fordul. Szilágynagyfalunál észak-nyugati irányban Berettyószéplakon át érkezik Margittára. Margitta után Hegyközszentimréig dél-nyugati irányt vesz fel, és Kismarjánál ér Magyarország területére. Pocsajnál az Ér vizét összegyűjtve folyik tovább, majd Bakonszegnél délnyugati irányba fordulva már teljes mértékben mesterséges mederben éri el végcélját, a Sebes-Köröst.
A Berettyó a 19. század vízrendezései előtt a Nagy-Sárrét láp-és mocsárvilágának fő táplálója volt és az ős-Berettyó ezen a kistájon több ágra szakadva, keresztülfolyva a mai Bucsa térségében tört ki a mocsárvilágból és kanyargott tovább az akkori Nagy-Körös vizébe. A vízrendezések során egyes szakaszait mesterséges mederbe terelték, mint pl. a Kismarja és Szalárd közötti szakaszát, és Bakonszeg alatt délnyugati irányba egy mesterséges csatorna létesítésével vizét Szeghalom irányába vezették. Ezzel a Nagy-Sárrét elvesztette legfőbb vízutánpótlását, amely a fokozatos kiszáradásához vezetett.
A Berettyó hazai szakasza a meder csekély esése miatt a kis vízfolyások sügér zónájába tartozik, és halállománya is ennek megfelelő. Így főként az állóvizeket kedvelő halfajok szerepelnek a horgászzsákmányokban. Gyakori a pergető horgászok kedvelt halfaja a csuka, de a ponty, süllő, harcsa fogás sem ritka. Horgászatra alkalmas részei közül a Berettyóújfalutól a torkolatig terjedő szakaszán számos horgászhely található, de a folyó legfrekventáltabb szakasza Szeghalom környékére fókuszálódik.
-
Örösi tó
Sajóörös, Örösi tó. Egész évben horgászható tó, a pontyra nincs tilalmi idő, csak méret és mennyiségi korlátozás!
A ZABOS GÉZA HORGÁSZ EGYESÜLET
Horgászegyesületünk 440 ha vízterülettel az ország egyik legszebb területén a Tisza-Sajó torkolatánál, Tiszaújvárosban található. Horgászvizeink: Tisza, Sajó, Erdészeti, Tolnai, Csécsi, Örösi és Kürti tó. Elérhetőségeink: 3580 Tiszaújváros, Bartók B. u. 7. tel.szám:06-49-343000, weblap: www.zghe.huA vízterületre jegyvásárlás történhet online, vagy az egyesület honlapján feltüntetett értékesítési pontokon
-
Ó-Füzesér csatorna
Az Ó-Füzeséri csatorna Sárospatak város külterületén található ÉNY-DK irányban, a Bodrog folyó holtága. A Bodrog Keleti-holtágtól – Berek – indul szivornyás vízkivétellel, a 3804 sz. közút 2+710 km szelvényét keresztezve és az Ó-füzeséri csatorna örházánál levő zsilipig tart 5500 m hosszon.
A víz területe 42,96 ha, a meder változatos, mélysége 1 métertől 5 méterig terjed. Jelentős szakaszon természetes növénytársulással borítottak a parti szakaszok, gyékényesek, bedőlt fák, akadók tarkítják a régi medret. Vadregényes, igazi kihívásokkal teli víz.
-
Ónodi I. kavicsbányató
Vízterület pontos megnevezése: Ónod I. kavicsbánya tó
Víztérkód: 05-075-1-4
Területe: 2,2 ha
Elhelyezkedése: Ónod és Muhi községeket összekötő út jobb oldalán, Ónodtól kb. 800, az úttól 200 méterre található.
A tó viszonylag kis méretű, partvonala rendezetlen, mélysége 1-4 méter között változik.
A partszegélyt nádas borítja, főleg ponty, keszegfélék, kárász és csuka található benne. -
Ónodi II.tó
A vízterület pontos megnevezése: Ónod II. kavicsbánya tó
Víztérkód: 05-130-1-4
Területe: 31,7 ha
Ónod községtől Muhi felé haladva, az út jobb oldalán, attól 300 méterre, Ónodtól kb. 1 km-re terül el.
A vízterület a partról művelt kavicsbánya tavak tulajdonságaival rendelkezik.
Partvonala szabálytalan, a vízmélység 3-4 méter de ez is változó.
A partszegélyt több helyen is nádas borítja amely több halfajnak kiváló ívóhelye.
A vízben megtalálható ponty, amur, csuka, süllő, valamint kárász és keszegfélék.