Halfaj: Bodorka

  • Velencei-tó

    A Velencei-tó hazánk második legnagyobb természetes tava. A 2300 hektáros, szikes jellegű tó területének több mint egyharmadát borítja nádas.

    A nádasok lagúnái vadregényes vízi barangolásokra nyújtanak lehetőséget a halat kereső horgászoknak és a kalandos vízivilágok szerelmesei számára egyaránt.

    A főváros közelsége , a tó kedvező mikroklimatikus adottságai (a napfény tavának is nevezik az átlagosnál magasabb napsütéses órák száma miatt) és a természeti környezet szépsége (a madárrezervátum természetvédelmi területe nemhiába szerepel 1979 óta a Ramsari területek jegyzékében) következtében a tó turisztikai szempontból is kedvelt pihenő- és üdülőhely.
    Az kevésbé ismert a tóról, hogy az ásványagtartalma átlagos vízállás esetén is megközelíti a termálvizek szintjét, és emiatt sokan jogosan tulajdonítanak vizének gyógyhatást is.

    A viszonylag sekély, átlagosan 1,5-2 méter mélységű tóban szinte valamennyi horgászati jelentőséggel bíró halfajnak ad otthont és élőhelyet. A leggyakoribb halfaj a ponty, szinte bárhol – úgy a nádasok szélein és öbleiben, mint a melegebb időben és késő ősszel a nyílt vizeken, és azok mélyebb részein is – számíthatunk fogására.

    A tó vízszintje igen hektikusan képes változni, de az általában megfelelő körülmények esetében a haltelepítések mértéke jelentős, a jelenleg érvényes halgazdálkodási terv szerinti kötelező mennyisége évente 45 tonna fogható méretű ponty, továbbá 1,2 tonna növendék korosztályú süllő, csuka és balin (a változó élőhelyi adottságoktól függ a ragadozófajok aránya, harcsa telepítésére nincs szükség, mivel komoly önfenntartó állománya él a tóban) kihelyezését végzi a MOHOSZ mint halgazdálkodási hasznosító.

    A tavon a legnagyobb élményt csónak használatával lehet szerezni. A tavon összesen nyolc, a közelmúltban megújult-megújuló csónakkikötő is rendelkezésre áll, melyek közül három, a sukorói Nullszelvényű kikötő, az agárdi Béke út kikötő és az agárd-dinnyési csónakkikötő a MOHOSZ üzemeltetésében van. Utóbbi kikötő szomszédságában található a hasznosító alapbázisa, a Velencei-tavi Kirendeltség és Horgászüdülő, ahol szálláslehetőség mellett csónak bérlésére is van lehetőség.

  • Vidámparki-tavak

    Egy igazán szép környezetben lévő a város szívén két kis gyöngyszem.
    Kulturált környezetben könnyen megközelíthető!
    Család barát horgász-vizek.

  • Sárszentmihályi-tározó

    A Sárszentmihályi-víztározó Székesfehérvártól 15 km -re található, bányatavakból kialakult víztározó. Vízmélysége 0,5 – 3,5 méter is lehet, váltakozó mederviszonyokkal és régi elmosott gátakkal. Meszes talaja van.

  • Sárvíz-Malomcsatorna Ősi és Szabadbattyán közötti szakasza Gaja patak/Alsó szakasz

    A Sárvíz egy magyarországi folyó a Mezőföld nyugati részén. A Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatorna és a Gaja-patak egyesülésével jön létre Fejér vármegyében, a Sárréten, Sárszentmihály közigazgatási területén és Tolna vármegyében, Sióagárdnál torkollik a Sióba. Legjelentősebb mellékvize a Cecénél belecsatlakozó, a Séd déli ágának folytatását jelentő Sárvíz-malomcsatorna, melyet a folyószabályozáskor alakítottak ki, és amely a Sárvíz forrásától kezdve párhuzamosan halad a folyóval.

    Hajdan kiemelkedő jelentőségű vízfolyásnak számított, hiszen a hajózható folyók közé tartozott, ám a 18. század közepétől kezdve, az ország nagy folyói közül elsőként szabályozták, árterületét lecsapolták, ezért hadászati és logisztikai jelentőségét elvesztette. Eredetileg a Dunáig folyt, hiszen a szabályozások előtt nem a Sárvíz torkollott a Sióba, hanem fordítva. A szabályozások során óriási termőterületek szabadultak föl a Mezőföldön, ám megszüntették a Dunántúl középső részének kapcsolatát a Dunával.
    A Sárvíz-Malom csatorna, a Gaja patak és a Nádor csatorna szomszédságában található meg. Első ránézésre a víz kristály tiszta arcát mutatja a horgászok felé, de szerencsére akadók és nádasok tarkítják a partját.

  • Séd-Sárvízi-Malomcsatorna 32+911 km-71+723 km szelvények közötti szakasza (a 7201. sz. Székesfehérvár Úrhida közötti közúti hídtól a Nádor csatornába való betorkollásig

    A Sárvíz egy magyarországi folyó a Mezőföld nyugati részén. A Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatorna és a Gaja-patak egyesülésével jön létre Fejér vármegyében, a Sárréten, Sárszentmihály közigazgatási területén és Tolna vármegyében, Sióagárdnál torkollik a Sióba. Legjelentősebb mellékvize a Cecénél belecsatlakozó, a Séd déli ágának folytatását jelentő Sárvíz-malomcsatorna, melyet a folyószabályozáskor alakítottak ki, és amely a Sárvíz forrásától kezdve párhuzamosan halad a folyóval.

    Hajdan kiemelkedő jelentőségű vízfolyásnak számított, hiszen a hajózható folyók közé tartozott, ám a 18. század közepétől kezdve, az ország nagy folyói közül elsőként szabályozták, árterületét lecsapolták, ezért hadászati és logisztikai jelentőségét elvesztette. Eredetileg a Dunáig folyt, hiszen a szabályozások előtt nem a Sárvíz torkollott a Sióba, hanem fordítva. A szabályozások során óriási termőterületek szabadultak föl a Mezőföldön, ám megszüntették a Dunántúl középső részének kapcsolatát a Dunával.
    A Sárvíz-Malom csatorna, a Gaja patak és a Nádor csatorna szomszédságában található meg. Első ránézésre a víz kristály tiszta arcát mutatja a horgászok felé, de szerencsére akadók és nádasok tarkítják a partját.

  • Sárszentmihályi Bányatavak 2.

    közel 5 hektáros tó,vadvízi bánya-tó .A régmultat idézve egyesületünk múltja így kezdődött, 11 különálló vízzel.A mostani vizeink közül a legnagyobb.

  • Soponyai Kastélypark melletti tó

    Tisztelt Horgászok!
    Egyesületünk a Soponya szívében található , Soponyai Kastély Park melletti tó kezelését nyerte el. Ezen az 5,4 hektáron elhelyezkedő, átlag 1-1,5m mélységű, 1,4 hektár vízfelülettel bíró tavon, csak és kizárólag a szigetről van lehetőség horgászni. Napijegyeken felül, éves jegyek vásárlására is van lehetőség, ezzel kapcsolatban kérjük keressék fel értékesítési partnereinket. A tó halfaunája igazán változatos a békéshalak mellett, horogra akadhatnak 10kg feletti csukák és harcsák is. A tavon érvényben lévő horgászrendről és esetleges korlátozásokról Facebook oldalunkon olvashatnak.
    A hozzánk ellátogató Horgásztársakat nyílt karokkal várjuk, legyen szó kisgyermekekről, felnőtt, esetleg nyugdíjas horgászról.
    Üdvözlettel:
    Soponya Nagyközség Önkormányzata

  • Palotavárosi Felső-tó

    A megyeszékhelyen található 6-6 hektáros tó, kitűnő kikapcsolódási lehetőséget nyújt az ide látogatóknak. A Gaja-patak mentén, a Varga-csatorna mellett, Székesfehérvár nyugati oldalán, a Palotaváros városrészben terülnek el. A Palotavárosi-tavak 2 részből állnak, az Felső-tó, mely sport tóként szolgál (halat elvinni tilos), illetve az Alsó-tó, mely halmegtartásra jogosítja az érvényes területi jeggyel rendelkezőket. Míg a parton lévő tűzrakóhelyeket az ide érkező felnőttek bátran használhatják, a kisebbek is jól szórakozhatnak a közelben levő 2 nagy játszótéren, focipályán. Számos helyi és országos versenynek ad otthont a tó, mely köré 64 stéget alakítottak ki és rendszeresen telepítik. Az itt megtalálható halőrház családi és céges rendezvények kedvelt célpontja.

  • Palotavárosi-tavak

    A megyeszékhelyen található 6-6 hektáros tó, kitűnő kikapcsolódási lehetőséget nyújt az ide látogatóknak. A Gaja-patak mentén, a Varga-csatorna mellett, Székesfehérvár nyugati oldalán, a Palotaváros városrészben terülnek el. A Palotavárosi-tavak 2 részből állnak, az Felső-tó, mely sport tóként szolgál (halat elvinni tilos), illetve az Alsó-tó, mely halmegtartásra jogosítja az érvényes területi jeggyel rendelkezőket. Míg a parton lévő tűzrakóhelyeket az ide érkező felnőttek bátran használhatják, a kisebbek is jól szórakozhatnak a közelben levő 2 nagy játszótéren, focipályán. Számos helyi és országos versenynek ad otthont a tó, mely köré 64 stéget alakítottak ki és rendszeresen telepítik. Az itt megtalálható halőrház családi és céges rendezvények kedvelt célpontja.

  • Pátkai-tározó

    A Vértes-hegységtől délre található a Pátkai-tározó , amely Székesfehérvár közelében a Velence-Vértes kistérségben, Pátka község határában található. Ez a Velencei-tó vízutánpótlásának szabályozását hivatott biztosítani. Miután a Velencei-tó kritikus vízszintjének emelése révén a Zámolyi-víztározót teljesen leengedték és a Pátkai-víztározóból kezdték el a vizet átvezetni a Velencei-tóba. Területe vízállástól függően 130-312 hektár, vizét a Pátka község mellett folyó Császár-víz és a falun átfolyó Rovákja-patak táplálja. Az elmúlt évek aszályos időjárása illetve a Velencei-tó alacsony vízállása miatt a Pátkai-víztározót a minimális üzemeltetési vízszint körül üzemeltetik.