Horgasznapijegy.hu

Halfaj: Angolna

  • Dunakiliti és Vajkai holtágak

    Zátonyi zsiliptől a Püski zsilipig terjedő szakasz

  • Dunakiliti mederátvágás

    A Dunakiliti térségében található mederátvágás közkedvelt horgászhelynek számít. Itt szinte minden halfaj megtalálható. A duzzasztóműtől alatta-felette 50 méterre horgászni tilos.

  • Duna folyam Győr-Moson-Sopron megyei, 1850-1770,3 fkm közötti szakasza

    A Duna a Kisalföldre érve rengeteg hordalékot szállít az Alpokból, melynek egy részét itt rakja le, így alakult ki az a számtalan kis sziget, amely a táj északi részén található. Itt a Duna is több ágra szakad, számtalan holtágat is találhatunk a vidéken. A kisalföldi Duna-szakaszt a 19. század végén megkezdett átfogó közép- és nagyvízi folyószabályozások alapvetően átalakítottak. A főághoz kapcsolódó hullámtéri mellékágrendszerek felső torkolatait a 20. század első harmadában lezárták, így megszakadt az ágrendszerek és főág közötti közvetlen kapcsolat.
    Horgászati szempontból a Duna Kisalföldi szakasza halban gazdagnak mondható. A szakaszt nagyon változatos fogások jellemzik, szinte az összes regisztrált magyar halfajjal találkozhatunk (ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, balin, busa, sügér, márna, kősüllő, domolykó). A folyóvízi horgászat mellett nagyon felkapott horgászhelyek a különböző Duna-ágak, ahol festői környezetben horgászhatunk.
    A megyei területi jeggyel a Duna folyam 1850-1770,3 fkm-ig horgászható.

  • Bácsai csatorna

    Elterülési része a mentett oldali vízpótló rendszer vízelvezető csatorna része.

  • Bácsai 1-es és 2-es számú anyaggödör

    Egy régóta működő, tradicionális horgász egyesület víz területe a Kisbácsai tó. A tavon csak egyesületi tagok, és a MOHOSZ által kiadott, gyermek jegy birtokosa horgászhat. Három víz területből áll. Ebből intenzíven egyet a legnagyobb méretűt telepítjük.

  • Velencei-tó

    A Velencei-tó hazánk második legnagyobb természetes tava. A 2300 hektáros, szikes jellegű tó területének több mint egyharmadát borítja nádas.

    A nádasok lagúnái vadregényes vízi barangolásokra nyújtanak lehetőséget a halat kereső horgászoknak és a kalandos vízivilágok szerelmesei számára egyaránt.

    A főváros közelsége , a tó kedvező mikroklimatikus adottságai (a napfény tavának is nevezik az átlagosnál magasabb napsütéses órák száma miatt) és a természeti környezet szépsége (a madárrezervátum természetvédelmi területe nemhiába szerepel 1979 óta a Ramsari területek jegyzékében) következtében a tó turisztikai szempontból is kedvelt pihenő- és üdülőhely.
    Az kevésbé ismert a tóról, hogy az ásványagtartalma átlagos vízállás esetén is megközelíti a termálvizek szintjét, és emiatt sokan jogosan tulajdonítanak vizének gyógyhatást is.

    A viszonylag sekély, átlagosan 1,5-2 méter mélységű tóban szinte valamennyi horgászati jelentőséggel bíró halfajnak ad otthont és élőhelyet. A leggyakoribb halfaj a ponty, szinte bárhol – úgy a nádasok szélein és öbleiben, mint a melegebb időben és késő ősszel a nyílt vizeken, és azok mélyebb részein is – számíthatunk fogására.

    A tó vízszintje igen hektikusan képes változni, de az általában megfelelő körülmények esetében a haltelepítések mértéke jelentős, a jelenleg érvényes halgazdálkodási terv szerinti kötelező mennyisége évente 45 tonna fogható méretű ponty, továbbá 1,2 tonna növendék korosztályú süllő, csuka és balin (a változó élőhelyi adottságoktól függ a ragadozófajok aránya, harcsa telepítésére nincs szükség, mivel komoly önfenntartó állománya él a tóban) kihelyezését végzi a MOHOSZ mint halgazdálkodási hasznosító.

    A tavon a legnagyobb élményt csónak használatával lehet szerezni. A tavon összesen nyolc, a közelmúltban megújult-megújuló csónakkikötő is rendelkezésre áll, melyek közül három, a sukorói Nullszelvényű kikötő, az agárdi Béke út kikötő és az agárd-dinnyési csónakkikötő a MOHOSZ üzemeltetésében van. Utóbbi kikötő szomszédságában található a hasznosító alapbázisa, a Velencei-tavi Kirendeltség és Horgászüdülő, ahol szálláslehetőség mellett csónak bérlésére is van lehetőség.

  • Mámai-Gyovai Holt-Tisza

    Csépa és Csongrád között közel 92 hektáron elterülő, 9 holtágból álló vízterületen, horgászati lehetőséget biztosít a Kinizsi Horgászegyesület (Csépa).

  • Kurca főcsatorna (19+097 – 39+352 cskm között (Hármas-Körös töltés és a Talomi tiltó között)

    A jegyvásárlás az Egyesület irodájában nyitvatartási időben vagy online lehetséges.

    Egyesületünk 1946-ban alakult kb. 300 fővel, volt időszak amikor a létszám elérte az 1500-1700 főt is, jelenleg 1100-1200 fő körül van a tagság. Az egyesület elnökei voltak emlékezetem szerint: Erdei P. Papp Lajos, Szölősi Ferenc, Gerecz Elemér, Vecseri Ferenc, Rébeli Sz. József, Füsti M Lajos, Kalamusz Endre és jelenleg Gergely Gábor. Az egyesületi adminisztráció és a napi ügyek intézése sokáig a pénztárosok, titkárok saját lakásásán történt, így intézte az ügyeket Ungvári, Hollósi János, id. Gullay György és Gerecz Elemér is. Gerecz Elemér munkásságának vége felé sikerült egy irodát is működtetni, később ezt sikerült az Ady Endre utcában egy önálló ingatlanra cserélni. Szölősi Ferenc elnöksége idején épült egy horgásztanya is a Tiszaparton, de nem megfelelő működtetés és kihasználatlanság miatt ez eladásra került.

    Gerecz Elemér (1902-1993) Meg kell emlékeznünk egyesületünk történetének legnagyobb egyéniségéről Gerecz Elemérről. Ő már horgászéleti tevékenysége előtt is jelentős szerepet játszott a város sportéletében a vasutassport szervezésével. Az ötvenes évek második felétől 1993-ban bekövetkezett haláláig meghatározó egyénisége volt a szentesi, de mondhatni az országos horgász mozgalomnak is. Példamutató embersége, szervezőkészsége, hallatlan munkabírása legendává tette őt. A helyi egyesületben betöltött titkári, majd elnöki funkciója mellett ellátta a megyei alelnöki később az elnöki teendőket, de tagja volt az országos vezetésnek is, ahol később alelnök lett nagy közmegbecsülésnek örvendve. Egyesületünk tisztelete jeléül róla nevezte el az egyik horgásztavát. Minden évben emlékversenyt szervezünk és 2004-ben felvettük a Gerecz Elemér Sporthorgász Egyesület nevet.

    Gerecz Elemér Attila Piskitelepen született 1902. október 17-én. Szegeden a Fa- és Fémipari Technikumban végezett 1922-ben. Ezt követően 1926-ig Budapesten az Egyesült Izzó Villamossági Rt. műszaki revizora, majd szentesre kerül mint vasúti felvigyázó. 1927-ben a MÁV irodavezetője, majd 1963-as nyugdíjba vonulásáig műszaki főellenőr. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el, köztük 1981-ben megkapta a “Szentesért” arany fokozatot és a “Horgászsportért” arany fokozatát.

    A város sportéletében kiemelkedő szerepet játszott. 1930-ban a Szentesi MÁV Sport Egyesület alapító tagja, majd főtitkára 1951-ig. A Szentesi Horgászegyesületnek szintén egyik alapítója (1946), ahol az elnökség tagja lesz, 1955-60 között az elnöke, majd 1985-ig a titkára, később pedig alelnöke majd örökös tiszteletbeli elnöke.

    Szeretett sportágának országosan is elismert egyénisége. 1960-ban a Magyar Horgász Szövetség választmányi tagja lesz, 1961-ben a MOHOSZ Alsótiszai Intéző Bizottság elnöke, majd 1974-től alelnöke. Szentesen hunyt el 1993. február 20-án. (Forrás: Nagy szentesi sportkönyv – 2006)

    Természetközeli horgászatot biztosít az idelátogatóknak, halfajok tárháza (pl. szinte az összes keszegféle, ragadozó halfajok zöme)

    A túrázok találkozhatnak a Dél-Alföld gazdag állatvilágával, védet állatokkal (pl. mocsári teknős, kócsag)

    A környéken megtekinthető a Kurca eredeténél emlékműnek nyilvánított korszerűsített ellennyomó zsiliprendszer.

  • Atkai Holt-Tisza

    Az Atkai Holt-Tisza Csongrád-Csanád megyében Algyőtől északra, az Alsó-Tisza folyó jobb partján (200-196 fkm között) található mentett oldali holtág. A vízterület a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet részterülete, közel 8 km hosszú – átlagmélysége 4 méter – medre változóan iszapos-agyagos, partszéle jellemzően vízitökkel benőtt. Vízpótlása műtárgyak által biztosított a Sándorfalvi, a Percsorai és az Algyői-főcsatornán keresztül. Elsődleges vízgazdálkodási funkciója a belvíz tározása. A holtág tiszai árhullám esetén gravitációs úton is tölthető. Az egykori széles tiszai kanyarulat patkó alakjának északi-nyugati részén egy szigetet található. A főág mintegy 7 km szakasza horgászható, északi végén található a védett kíméleti terület. A sziget déli részén, a másik ág az úgynevezett Kis -Tisza, sekély, bedőlt fás, vízinövényekkel sűrűn benőtt igazi halbölcső. A szigeten található a III.-as kikötő és a foglalható sporthorgász (hárombotos) horgászhelyek. Atka „nagyhal” állománya jelentős, sok kapitális méretű ponty, amur valamint ragadozó hal fogható.

  • Sóczó-zugi holtág

    Egyesületünk 1996 ban alakult . Jelenlegi taglétszámunk 127 fő. Egyesületünk Gyomaendrőd Város Önkormányzatával kötött haszonbérleti szerződés alapján 2035. december 31. napjáig gyakorolhatja a halgazdálkodási jogot. Vizünk a Sóczózugi holtág területe 10 ha. A holtágat magán tulajdonban lévő telkek és erdő övezi. Holtágon rend szeresen végzünk telepítést és szükség szerint pótoljuk a vizet a hármas körösből. Évente rendezünk horgász versenyt tagjaink részére. Vendég horgászok száma is jelentős mivel sok telektulajdonos fogad üdülő vendégeket, horgászokat.