Bojlizás dobással / behúzással
Ez szerepel a víz rögzített módszerei között; az első váltásnál csak egy elemen változtass.

Segíts a következő horgásznak egy rövid, őszinte tapasztalattal.
Az előttünk álló három nap esélyeit hasonlítjuk össze, és megmutatjuk, melyik napon melyik négyórás időablak ígérkezik a legerősebbnek.
A légnyomás iránya a horgászat egyik legfontosabb, láthatatlan mozgatórugója.
A prognózis tájékoztató jellegű iránytű: a frontok gyorsan jöhetnek, indulás előtt mindig ellenőrizd újra.
A vízterület rendkívül változatos: a Szigecske-víz egy sekély, mocsaras, erősen növényzettel benőtt holtág, míg a Fényesi-víz egy mély, tiszta vizű, kavicsbányászati eredetű tórendszer. A nagybánya-tó 14 méteres mélységével és meredek mederoldalaival komoly kihívást jelent, míg a holtágak a finomszerelékes, növények közötti horgászatot teszik lehetővé. A vízterület érzékeny az árvizekre és az aszályra, ami a vízszint és az oxigénszint ingadozásán keresztül befolyásolja a halak kapókedvét.
Módszer, csali, helykeresés és időzítés – a lényeg egyetlen felületen.
Ez szerepel a víz rögzített módszerei között; az első váltásnál csak egy elemen változtass.
A csalit ne találjuk ki: a helyi szabály és a választott célhal alapján válassz.
Az első fél órában egyetlen változtatást végezz, hogy lásd, a hely vagy a felkínálás hozza-e a különbséget.
Az élő időjárást ehhez a víztípushoz, mélységhez és célhalprofilhoz súlyozzuk.
Elsőként a négy legfontosabb tudnivalót mutatjuk; a többi részlet egy mozdulattal megnyitható.
A vízterület a Mura Plusz területi jeggyel horgászható.
A Fényesvíz (nagybánya-tó) átlagos mélysége 10-12 méter, helyenként 14 méter.
A Fényesvíz dél-keleti oldalán található kis bánya tó (halnevelő) a területi jeggyel nem horgászható.
A Fényesvíz észak-nyugati oldalán található szigetről és a Fényesi-holtágon horgászni tilos (kíméleti terület).
A kifogott halak tárolására merevítős haltartó használata kötelező.
A tó mély, tiszta vizű bányató, ezért a medertörések és a mélyebb részek meghorgászása javasolt.
A behordás és a csónakhasználat tilalma miatt a partról elérhető törésekre kell koncentrálni.
A kíméleti területek szigorú betartása kötelező, a táblákat a helyszínen figyelni kell.
A teljes fajlagos tilalmi és helyi szabálylista megnyitása.
Egyedi helyi tilalmi táblázat nincs feltöltve. Az országos szabályok mellett a helyi horgászrendet indulás előtt ellenőrizd.
A rövid taktikai összefoglaló után itt nyithatod meg a részletes halfaj-ajánlásokat.
Feeder vagy fenekező horgászat.
Pergetés vagy élőhalas úszózás.
A halfajprofil alapján jelennek meg a releváns ajánlások.
A csalit ne találjuk ki: a helyi szabály és a választott célhal alapján válassz.
A célhalhoz és a választott módszerhez hangolt falatok és etetőanyagok.
Ajánlások, kockázatok és az indulás előtti ellenőrzőlista.
A hosszabb, vízspecifikus figyelmeztetések és kiegészítő információk.
Részletes tényezők, 72 órás kilátás és a legjobb négyórás időablak.
A mai pontszám kiegyenlített jelzés körülményeket jelez. A legerősebb indulási ablak Nincs még megbízható időablak; az alábbi tényezők mutatják, mi támogatja és mi fogja vissza a kapást.
Az Open-Meteo légnyomás-, szél-, csapadék- és hőmérsékletadataiból kiszámítjuk, melyik nap és napszak javul a maihoz képest.
A következő órák nyomásváltozását az időjárási előrejelzésből értékeljük.
A szél által mozgatott part és a törések lehetnek aktívabbak.
Az órás szél-, légnyomás-, csapadék- és hőmérsékletadatokat hasonlítjuk össze. Ha nincs érdemi különbség, nem nevezünk meg csúcsidőt.
A Szigecske víz és Fényes víz halgazdálkodási vízterület két egymástól fizikailag és
földrajzilag is elkülönülő vízterületet foglal magába. A két vízterület egymástól 2 km
távolságban helyezkedik el légvonalban - gépjárművel kb. 3 km - Letenye város déli
határában, az országhatár mellett. ’Vízválasztóként’ a kettő víz között húzódik a Béci-
patak.A Szigecske víz horgászható vízfelülete 9800 m2. A víz gyakorlatilag Mura holtág, mely
árvízre nagyon érzékeny. A talajon át körülbelül 1 nap után a hidrosztatikus nyomás
következtében megjelenik a mederben a víz, melynek hatására a vízszint csak nagyon lassan
(1 hét alatt) áll vissza az eredeti szinte. A holtág teljes elöntése csak 3. fokú árvíz esetén
lehetséges. A Szigecske víz szomszédságában, napjainkban is zajlik a bányászati
tevékenység. A mély kavicsbányában kotróhajós bányászat folyik, s aszály idején jelentős
mértékben észrevehető e bánya vízelszívó hatása. E tevékenység egyes helyeken kritikusan
alacsony vízszint kialakulását (30-40 cm) eredményezi. A kritikusan alacsony vízszint
aszálykor a határértékeket súroló alacsony oxigén szintet eredményez, melyre nagyon
érzékeny a víz.
A Szigecske víz jelenlegi állapota nem igazán kedvez a halgazdálkodási tevékenységnek, sőt
a horgászat lehetősége is korlátozott. A holtág eliszaposodott, mocsaras folyamatosan
csökkenő felülettel, növényzettel benőtt. A part mentén jelentős a faállomány, illetve a nádas.
A nyár végére szinte 100%-os a hínár fedettség. A vízen tök és vízi liliom, valamint sulyom
is megfigyelhető. Átlagos mélysége 1,5 m. A part csupán egy oldalról horgászható, de vizet
ezen a szakaszon is magas partfal övezi, így nehezen megközelíthető. A holtágban a compó,
a dévérkeszeg és a vörösszárnyú keszeg a jellemző halfaj. Sajnos elszaporodott a
törpeharcsa. Örömteli azonban, hogy az őshonos széles kárász populáció még életképes.A Fényesi-víz halgazdálkodási hasznosítása az elmúlt 15 évben szünetelt. Jogállását tekintve
bányatelekként üzemelt, ennek megfelelően a horgászati tevékenység is betiltásra került.
Haltelepítésre ezért nem került sor. A megelőző időszakban a tó intenzíven telepítve volt, de
a bányászat megkezdése előtt mások voltak a terep és mederviszonyok is. Gondolunk itt a
sok zátonyra és a kiálló szigetekre, melyekről a kanalas kotró dolgozott. A korábbi
telepítések során főként ponty és amur került a vízbe, de a jelentős csuka és harcsa állomány
is számottevő gyarapodást ért el az elmúlt másfél évtizedben. A rabsicokat azonban
mindvégig vonzotta a tó halbősége. A vízterület idei nyitása óta a felsorolt halfajokon kívül
széles kárász, compó és keszegfélék fogásáról számolhatunk be. Kuriózum a murai fekete
dévérkeszeg és a kapitális süllőállomány. További inváziós halfajok: az ezüstkárász, a naphal,
illetve a törpeharcsa.Az un. nagybánya tó területe 11 hektár. A vízpart körben végig horgászható. A vízmélység a
14 métertől az 1 méterig megtalálható, az átlagos mélység 10-12 méter. A vízterület
gépjárművel jól megközelíthető, meredek vízpart és a vízben található törések a jellemzőek.
A rendkívül tiszta – ivóvíz minőségű - vizet, a partszéleken kisebb hínármezők övezik. A
sziget felől több bedőlt fával találkozhatunk, máshol tuskókkal a partközeli részeken. A
parton mindenütt fiatal cserjék nőnek.
A vízszint a hidrosztatika miatt folyamatosan mozog, de gyorsabban visszaáll az eredeti
szint, mint a holtágakban. Harmadfokú árhullámnál fordulhat elő, hogy az ár délnyugat felől
belép a mederbe, majd délkeleten távozik.
A területen a rekultiváció hiánya miatt még nehéz a horgászat, ez elsősorban a nagyon
meredek, csúszós és hirtelen mélyülő partoldalnak köszönhető.A nagybánya- tóval összeköttetésben lévő holtág rész felülete 2800 m2, elvileg körben
meghorgászható. Hasonló adottságokkal bír, mint a Szigecske-holtág, mind a növényzet,
mind a halfajok, mind az eliszaposodás, mind a folyamatosan csökkenő vízfelület
vonatkozásában. A vízparton körben jelentős a nádfallal borított rész. Töklevél és hínár
borítja szinte az egész tórészt. Őszre a borítás szinte 100%-os. 3 átfolyás is megfigyelhető a
nagybányáról, ez biztosítja az átfolyást, a víz frissítését. A tórész átlagmélysége 1 méter. E
sekély részre való odafigyelés rendkívül fontos, hiszen optimális ivóhelye minden halfajnak.
Az un. kisbánya tó területe 1 hektár. Itt kezdődött meg a bányászat, a helybeliek régi
bányának is mondják, s a mederből dobókanalas kotróval bányászták ki a kavicsot. A víz
átlagos mélysége 2 méter. A vízfelület a nyári szezon végére 70%-ban hínárral borított. A
mederfenék eliszaposodott. A tópartot benőtték a cserjék, egyébként a víz körben jól
megközelíthető.
Az árvizek alkalmával a Mura folyóban élő halpopuláció egyedei kerülhetnek a holtágakba,
főleg ragadozó halak – harcsa, csuka, balin, jász keszeg, paduc, fejes domolykó, csapó sügér,
de a dévérkeszeg az amur, a márna ugyanúgy megjelenik a holtágakban.
A Murában és vízrendszerében, több mint 50 halfajt mutattak ki, ebből 12 faj védett, 6
endemikus. A felpillantó küllő 3 hazai lelőhelye közül egyik a Mura. A lápi póc az
eutrofizálódó holtágakban él a kárásszal, a compóval és a réti csíkkal azonos élőhelyen. A
csíkok többi 3 faja azonban kizárólag az élővízben él, mint az áramláskedvelő magyar bucó,
a leánykoncér és selymes durbincs.
Így egy horgász egy vizet egyszer értékelhet, és később módosíthatja a véleményét.
Belépek az értékeléshezMég nincs fiókomA KapásVan? az aktuális parti helyzetre való; ide az összesített, valódi tapasztalatod kerüljön.