Kerka patak (0+000 km szelvénytől a Felsőszenterzsébet 42+338 km szelvényig)

Vas megye – bár hazánk egyik legkisebb megyéje – páratlan természeti- és kulturális szépségekkel bír. Az Őrség szelíd lankái, a Ság hegy és a Kis-Somlyó szunnyadó vulkánja, az Írottkő rejtélyes völgyei, a Rába folyó vadregényes szakaszai, sejtelmes erdeink tiszta levegője mind-mind kirándulásra csábítanak. Az arborétumok és kastélykertek növénycsodái, a túraútvonalak, a falusi turizmus kínálta kikapcsolódási lehetőségek, a gyógy- és termálvizekre települt fürdők kiemelt turisztikai vonzerőt jelentenek.

Vas megye egyik kiemelt szabadidős program lehetősége a horgászat, melyet a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége 29 tagegyesületében több mint 12.000 horgász űz évente a vasi vizeken. Szövetség jelenleg 43 vasi és 6 zalai horgászvíz halgazdálkodásra jogosultjaként 1397 hektár vízterületen tevékenykedik közhasznú – államháztartáson kívüli – civil szervezetként a Magyar Országos Horgász Szövetség tagjaként. Engedje meg, hogy a Karka-patak nevű horgászvizünket ajánljuk az Ön figyelmébe az alábbi rövid bemutatás keretében: Kerka-patak két ágon, a szomszédos Szlovéniában, Kerkafőnél ered és 54 km hosszú.

Vízgyűjtő területe 1762 km2. Bajánsenyénél lép be hazánk területére, majd Muraszemenye (Csernec) alatt egyesül a Murával. Vízjárása nagyon ingadozó.

Számos vízfolyást, patakot gyűjt magába: Kis-Kerka (hossza 16 km), Cupi patak (hossza 20 km), Lendva patak (hossza 6,7 km), Szentgyörgyvölgyi patak (hossza 6 km) és Kebele patak (hossza 10 km). A Kerka felső szakasza bővizű, gyors lefolyású. Medre főképp kavicsos, kemény aljzatú, finomabb hordalék csak a partszegélyeken található.

Az alsó szakaszon a folyó lelassul. A térségben hegyvidéki jellegű ionszegény források, lápok, gyors lefolyású kis patakok révén sűrű vízhálózat alakult ki. A Kerka mentén évszázadokon át gondot okozott a nagy vízfelesleg elvezetése, a patakok szabályozása.

E vidéken 1798 óta többször folyt csatornázás, kisebb folyóvíz-szabályozás. Ez a munka nagyobb arányokat csak az 1850-es évektől öltött. Az első védőgátat Lenti körül az 1920-as években építették.

A kanyargós Kerkát teljesen megszelídítették, kanyarulatait levágták, medrét kitisztították. A folyó mentén működő számos malom a szabályozás során megszűnt. A beavatkozás káros következményei jól megfigyelhetők: a folyó átlagos vízszintje a talajfelszín alatt 1-3 m mélyen található, mely leszívja a rétek talajvizét, így azok a szárazodás nyomán elgyomosodnak.

Az egykori mellékágak lefűződtek, feltöltődtek, s ma csak a nagyobb árvizek alkalmával jutnak vízutánpótláshoz. A holtágak feltöltődés után magas-sásosokká, bokorfüzesekké, égeresekké alakultak. A medernyomok az erdőben is megfigyelhetők, ahol mára a nedvességkedvelő növényeknek nyújtanak életteret.

A folyó-menti területek nagy részét érintő melioráció tetézte a negatív hatásokat, így egyértelműen szükséges ökológiai célból minél nagyobb, de árvízvédelmi szempontból nem veszélyes, állandó vízmennyiség mederben tartása az EU-ban bevált technológiák alkalmazásával. A Kerka élővilága kiemelkedő természeti értékek hordozója. A forrás- és torkolatvidékük között folyamatosan változó környezeti adottságok igen sok, egymástól nagyon különböző igényű faj számára biztosítanak életlehetőséget.

Ez a korábban alig ismert vízrendszer hazánk halfajokban nagyon gazdag vízrendszere, melyet hat felmérés (1996, 1998, 1999) tárt fel. A halfauna évről évre rendszeres változásokon esik át a befogadó Mura vízfolyás végett. A Kerka és mellékvizei a sekély vízmélység miatt tavasszal korábban melegednek fel.

Ez a folyamat kedvező a halak ívásához, így márciustól júniusig jelentős mennyiségű hal húzódik fel a Kerkán ívni, majd tér vissza. Hazánk természetes vizeiben leírt fajok közűl a Kerka vízrendszerén 36 fordul elő. A fauna állandóan változik, miközben egyes fajok eltűntek, újabbak jelentek meg.

A jellegzetes kispataki áramláskedvelő fajok mellett egyéb pontyfélék is megtalálhatók, a védett fajok közül legjelentősebb a nyúldomolykó, a fürge cselle, a sujtásos küsz, halványfoltú küllő, szivárványos ökle, a kövi és vágócsík, valamint a körszájúak közé tartozó dunai ingola. A vízterületen történt halfaunisztikai kutatások eredményeképpen megállapítható, hogy a vízfolyás egyes szakaszain eltérő mennyiségben,de jelen vannak invazív, illetve természetvédelmi szempontból nem kívánatos fajok, mint az ezüstkárász, a fekete törpeharcsa, a naphal. Ezen kis-vízfolyás egyes szakaszai aszályos időszakban kiszáradhatnak, ezért a jegyváltás előtt feltétlen tájékozódjon a vízállásról.

Reméljük mielőbb ellátogat Vas megyébe, hogy kipróbálja a horgászati lehetőségeinket. Fontos tudnia, hogy egyetlen szövetségi napi területi jegy megváltásával 24 órán keresztül tesztelheti az összes kezelésünkben lévő horgászvizet. A Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége arra törekszik a jövőben is, hogy a kezelésében lévő vízterületek természeti értékeit megóvja, fejlessze, bővítse, és folyamatosan növelje az ismertségét hazánkban és külföldön egyaránt.

Önkénteseinkkel, munkatársainkkal a Szövetségnél azon dolgozunk, hogy a vasi horgászvizek kedvelt és a társadalom széles csoportja számára elérhető, halban gazdag horgász helyszínekké váljanak, ezáltal kellemes, kulturált kikapcsolódást nyújtsanak minden horgásztársnak. Horgásszon Ön is a Vasi Vizeken! További információ az alábbi elérhetőségeken érhető el: Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége 9795 Vaskeresztes, 165/4.

hrsz. Tel.: +36/94-506-835 Mobil: +36/70-33-99-703 E-mail: info@vasivizeken.hu Web: www.vasivizeken.hu